„Európai uniós értékek és források védelme – Jogállamiság és átláthatóság, avagy a magyar EU-elnökség mostohagyermekei” címmel rendeztek konferenciát, amelyen Bóka János uniós miniszter az elhangzott kritikus megállapításokat politikai jellegűnek minősítette, miközben a jogállamiságnak és az értékközpontúságnak arról a szerinte meglévő ellentmondásáról beszélt, hogy az uniós szervezetek a jogszabályok helyett értékek mentén döntenek. Ebből aztán figyelemre méltó tehetséggel jutott el ahhoz a következtetésig, hogy ezeket az értékeket nem vetítik ki az uniós intézmények vizsgálatára, vagyis kettős mércét alkalmaznak.
Mindez persze lehetne vitatéma, ha aközben nem csengtek volna a CEU Nádor utcai intézményében – vagyis ahogy azt az esemény társszervezője, a Connect Europe vezetője, Szent-Iványi István külpolitikus megállapította: szimbolikus helyszínen – jelentős számban megjelent hallgatóság fülében a tanácskozást megnyitó Martin József Péter szavai: „az, hogy Magyarország sokkal korruptabb lett az elmúlt 14 évben, az uniós pénzeinket is veszélyezteti”.
A Transparency International Magyarország (TI Magyarország) ügyvezető igazgatója szerint a korrupció rendszerszintű, s az ehhez vezető lépések sora megsérti az Európai Unió normáit, s mára a helyzet eljutott oda, hogy – a közvetlen agrártámogatások kivételével – ma már valamennyi, az EU-ból érkező támogatásnak több jogállamisági követelmény teljesítését is feltételül szabták.
Martin József Péter sorolta az ilyenkor kihagyhatatlan építőkockákat: a parlament és a jogalkotás kiüresítése, az ügyészség politikai célra történő felhasználása, a bíróságokra gyakorolt kormányzati nyomás, a választási törvény folytonos alakítása – legutóbb közvetlenül az önkormányzati választás előtt alakították át úgy, hogy azzal mára sikerült kaotikus politikai helyzetet előállítani a Fővárosi Közgyűlésben –, az egyenlőtlen feltételekkel lebonyolított választások, a médiarendszer elhajlítása, a civil szervezetek és a független sajtó elleni hangulatkeltés – ezek egyike épp a szervező TI Magyarország, amely ellen a Szuverenitásvédelmi Hivatal lépett föl – , továbbá az egyes piaci szereplők elleni kiszorítási kísérletek „olyan mind-mind tényezők, amelyek szemben állnak a működő demokrácia és a piacgazdaság eszméjével”.
Martin József Péter emlékeztetett arra, hogy a rendszerszintű korrupció egyik fő csatornája a közbeszerzési és az uniós forráselosztási rendszer. Ezeket a koncentráció, a valódi verseny nélküli beszerzések magas aránya és az összeférhetetlenségi elvek figyelmen kívül hagyása jellemzi. És hogy kik példázzák ezt a leginkább? Mészáros Lőrincet és Szíjj Lászlót említette, hiszen a markukban lévő cégek az elmúlt három évben a közbeszerzések értékének 16 százalékát szerezték – kapták – meg, ez nagyjából kétezermilliárd forint. Szerinte az uniós források legalább harmadának „illetéktelen felhasználása” is hozzájárult ahhoz, hogy Magyarország mára az egy főre jutó fogyasztást tekintve az EU második legszegényebb tagállama lett”.