Az ukrajnai háború emellett az első virális háború, vagyis olyan, amelynek idején az eseményeket valós időben közvetítik az interneten, a kommentátorok pedig néhány másodperces videófoszlányokkal próbálják meg érzékeltetni a fenyegetettséget, a félelmet, a hősiességet és a pusztítást. Még hadműveletek is kerülnek fel az internetre. A mindenütt jelenlévő digitális fényképezőgépek és közösségi oldalak az információs háború eszközeivé váltak. Az invázió első heteiben a The Washington Post TikTok videók segítségével nyomon tudta követni az orosz csapatok mozgását Ukrajnában, kihasználva, hogy egyre több felhasználó osztott meg képeket tankokról és katonákról. Ez odáig ment, hogy a The New Yorker az első „TikTok háborúnak” nevezte a konfliktust.
Több mint egymilliárd felhasználóval a kínai alkalmazás – amely a pandémia alatt gyorsan terjedő családi koreográfiák hálózatává nőtte ki magát – most fiatalok százezrei számára vált a háborúval kapcsolatos információk forrásává. Ahogy lapoznak a telefonjaikon, úgy követik a háborúban készült képeket, de mivel válogatás nélkül görgetik egymás után az érzelmes felvételeket, háborús jeleneteket és mémeket, valóság és fikció összemosódnak. Jól szemlélteti ezt, hogy az egyik legtöbbször megosztott és már több mint hétmillió megtekintésnél járó Ukrajnával kapcsolatos videó, amelyben családjaiktól búcsúzó kimerült katonák láthatók, valójában egy 2017-es ukrán film jelenete.
A TikTok nem csak információs csatatérré vált, hanem az ukránok melletti kiállás forrásává is. Ugyanakkor hatékony eszköze a burjánzó, hamis tartalmakat megosztó kamuprofiloknak, amelyek a gyors profit érdekében az ukrán ügyre hivatkozva kérnek adományokat.
Ha ez a konfliktus valóban „az első kiberháború az emberiség történelmében”, amint azt a francia filozófus, Edgar Morin állítja, akkor egyben az első olyan háború is, amelyben két globális digitalizációs irányzat méri össze az erejét: az egyik oldalon Kína és Oroszország techno-tekintélyelvűsége áll, a másikon a Szilícium-völgy amerikai modellje, amit Shoshana Zuboff a magánvállalatok „felügyeleti kapitalizmusával” ír le. A digitális világ szakadása és a technológiai konfrontáció kibontakozása már jóval az invázió előtt megkezdődött, és a Kína és az Egyesült Államok közti rivalizálás jellemezte.