Oroszország Ukrajna elleni teljes körű inváziójáról leginkább vészhelyzeti találkozók, lehetséges béketárgyalások vagy a fronton zajló események kapcsán hallunk, arról már kevésbé, hogy mi zajlik a hátországban. A lakosság egyharmada elhagyta az országot, a többiek erőn felül próbálnak túlélni és felépíteni magukban egy pozitív jövőképet. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke úgy nyilatkozott a háború kapcsán, hogy a „mi felnőtt életünkben Európában még nem volt ekkora krízis, és a II. világháború óta most először nem támaszkodhatunk az USA-ra.”
Különösen példaértékű, ahogyan az ukrán civil szervezetek és a lakosság helytáll a rendkívüli helyzetben, képesek jövőképet megfogalmazni és törekedni a demokratikus alapelvek betartására. Az Unhack Democracy a Civil Kollégium Alapítvánnyal közösen szervezett online eseményt a témában, ahol Olha Aivazovska és Oleh Rybachuk ukrán civil társadalmi aktivisták beszéltek arról, hogy Ukrajna nemzetbiztonságában milyen szerepet töltenek be a civil szervezetek, és miképp jelenthetnek inspirációt a többi kelet-európai országokban működő társaiknak.
A 2014-es ukrán forradalom idején és után a helyi civil szervezetek leginkább a demokratikus alapelvek és az emberi jogok védelméért, valamint a korrupció ellen kezdtek dolgozni, a mostani helyzet teljesen más tevékenységet és aktivizmust kíván. Olha Aivazovska sokat dolgozott a 2019-es választások előkészítésében, aki annak ellenére maradt Kijevben, hogy szerepel az oroszok feketelistáján. Azt vallja, hogy „csak akkor lehetsz sikeres, ha az otthonodban harcolsz”, és felháborítónak tartja, hogy egyesekben még mindig megfogalmazódnak olyan kérdések, hogy ki a bűnös az agresszióval kapcsolatban.
Nemrég készítettek egy felmérést arról, hogy van-e feszültség azok között, akik elhagyták az országot, és azok között, akik nem. A válaszadásokból kiderült, hogy egyáltalán nincs, a civilek ezért is tartják fontosnak a kapcsolattartást azokkal, akik nem maradtak a háború kirobbanása után. Egyszer eljön az idő, reményeik szerint hamarosan, amikor újjá kell építeni az országot, szükség lesz építészekre, munkaerőre, haza kell csábítani a fiatalokat, ezért már most erősíteni kell velük a kapcsolatot. Az aktivista szerint nem jön el a holnap, ha nem harcolnak érte, és szomorúnak tartja, hogy fura háború alakult ki Oroszország és az USA között, mintha ők nem is lennének.
Oleh Rybachuk az eseményen kitért arra, hogy az első orosz csapások idején önkéntesek védték Ukrajnát, a lakosság rögtön elkezdett pénzt és egészségügyi eszközüket gyűjteni a hadseregnek, összeszedték az elkóborolt állatokat, példaértékű összefogás alakult ki. Háború idején kell a demokrácia és az emberi jogok egyensúlyát megteremteni, ami a rendszeres kijárási tilalmak árnyékában nem könnyű.
Banuta Zsófia, az Unhack Democracy társalapítója beszélt a Jelennek arról, hogy Ukrajnában a bicikli lett a túlélés egyik szimbóluma. Rengeteg használt biciklit kap a lakosság olyan civil szervezetek segítségével, mint az ukrán U-cycle, amiket aztán felújítanak, autó híján ezekkel lehet eljutni az orvoshoz, a munkahelyekre és az iskolákba. Az egyik kisváros polgármestere találta ki, hogy a lerombolt városukból közösen építsenek új Amszterdamot, és egy élhetőbb, biciklibarát környezetet alakítsanak ki.
A civilekben erős a jövőorientációs kép, mert valamiben hinni kell, különben az embereknek nem lenne erejük végigcsinálni ezt a borzalmas háborút. Sok falu elnéptelenedett, a fiataloknak nincs jövőképük, nincs szórakozási lehetőségük. Miközben nagy a tét, hiszen ők lesznek a jövő társadalma. A legtöbb civil szervezet munkatársa a gyerekek mentális egészségével foglalkozik, sok fiatal hozzátartozója harcol a fronton, többen elveszítették valamelyik családtagjukat, szinte állandó félelemben élnek. Mások az elkóborolt állatoknak alakítottak ki menhelyeket, vagy szervezik annak lehetőséget, hogy a fronton harcoló katonákhoz eljuttassanak egészségügyi eszközöket vagy más szükséges felszerelést.
A jelenlegi helyzetben a kormánynak még nagyobb szüksége van a civilekre, mint korábban, kifejezetten erős a köztük lévő párbeszéd. Bármilyen hihetetlen, most is példaértékűen működnek bizonyos demokratikus infrastruktúrák, hiszen már 2014-től elkezdődött egy újfajta gondolkodásmód, aminek a lényege, hogy minél több embert vonjanak be a döntéshozatalba digitális eszközökkel. 2019-ben Zelenskyvel kezdett dolgozni Mykhailo Fedorov fiatal vállalkozó, digitális fejlesztési miniszter, akinek a nevéhez köthető a Diia applikációt, amin keresztül 90 szolgáltatás érhető el. A fronton harcoló katonáknak nagyon fontos, hogy online lehet házasságot kötni, de az állampolgárok most is tehetnek javaslatokat és észrevételeket, sőt döntéseket hozhatnak. Az önkormányzatok és az iskolák számára is külön kiépített online rendszer van, például nem régen megkérdezték az egyik helyi közösséget, hogy az önkormányzat költségvetéséből segítsék-e hadsereget, például drónokkal. Nem kérdés, hogy miként szavaztak a helyiek. Az iskolák működésével kapcsolatban a diákok is tudnak javaslatokat tenni egy platformon, és lehetőségük van kampányokat építeni az iskolai közösségükön belül. Az ukrán lakosság erőn felül tartja fenn azokat a működő struktúrákat, amelyek egy jövőbeni európai Ukrajna alapjai lehetnek.
Egy 2023 végén, az ENSZ, a Világbank és az Európai Bizottság együttműködésében kiadott jelentés szerint az ország 2024-ben összesen 15 milliárd dollárra volt szükség az azonnali újjáépítéshez és helyreállításhoz. Szakértők már akkor azt vetítették előre, hogy a következő évtizedben több mint 400 milliárd eurót kell költeni az ország rehabilitálására, és minden egyes háborús évvel 100 milliárd euróval nő ez az összeg.