1%

Te is látod, hogy a világunk kihívásokkal teli. A Jelen elhivatott abban, hogy mélyre ásson, összefüggéseket mutasson meg, és őszintén beszéljen a minket körülvevő valóságról. 

De ez a munka csak akkor lehetséges, ha vannak, akik mellénk állnak.

Most te is a részese lehetsz ennek a küldetésnek. Ajánld fel SZJA 1%-od a Jelen Mindenütt Alapítványnak, és járulj hozzá, hogy a valódi történetek továbbra is napvilágot láthassanak!

Jelen Mindenütt Alapítvány
Adószám: 19300573-1-41

Újabb korrupciós botrány fenyegeti az Európai Parlamentet

Olvasási idő: kb. 1 perc

A belga szövetségi rendőrség csütörtökön az ország 21 helyszínén végzett házkutatást a Huawei kínai telekomóriás által végzett illegális praktikák ügyében. A gyanú szerint a cég az elmúlt években több európai parlamenti képviselőt környékezett meg, hogy befolyásoljon uniós jogszabályokat. A több mint száz nyomozó által Brüsszelben, Flandriában, Vallóniában és Portugáliában végzett rajtaütések során többeket őrizetbe vettek, kihallgatásuk még zajlott csütörtök délután. A kiszivárgott hírek szerint a Huawei 2021 óta fizetett le egy lobbicégen keresztül európai törvényhozókat, a korrupció legváltozatosabb eszközeivel: drága külföldi utazásokat finanszíroztak, rendszeresen állták luxuséttermek számláit vagy fizették ki exkluzív sportesemények belépődíját. Mindezt a kínai vállalat kereskedelemi érdekeinek megfelelően.

A csütörtöki házkutatásokat a lobbistáknál végezték, azok nem érintették egyelőre a képviselőket. Az ügy sok hasonlóságot mutat a 2022 decemberében kirobbant Katargate-tel, amelynek során négy képviselőt tartóztattak le. Őket több millió euróval fizetett le Katar, miután megkapta a 2022-es labdarúgó világbajnokság rendezési jogát, és nem akarta, hogy bármilyen politikai tárgyú kérdés megzavarja a rangos eseményt. Több hónapig volt vizsgálati fogságban Eva Kaili, az EP görög szocialista alelnöke. A vád szerint éveken át közvetítőkön keresztül nagy összegeket fogadtak el a katari és a marokkói kormánytól, hogy befolyásukat latba véve lobbizzanak például az öböl-menti ország vízummentességéért.

A páratlan botrány hatására az akkori és mai elnök, Roberta Metsola szigorú reformot fogadtatott el a parlament átláthatóbb működése érdekében.

A csütörtöki vizsgálatok – csakúgy, mint a Katargate esetében – a belga Állambiztonsági Hatóság (VSSE) kezdeményezésére történtek. A belga ügyészség megerősítette a helyi lapok értesülését, és közölte, hogy a feltételezett vádak közt szerepel aktív korrupció, dokumentum hamisítás, pénzmosás.