Donald Trump amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsának tagjai, köztük Mike Waltz, a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsadója is a személyes Gmail-fiókjain folytatott „kormányzati tevékenységet” – írta meg a The Washington Post, ami újabb botrányt vetít elő az emlékezetes Signal-ügy óta: a lap az általa megtekintett dokumentumokra és amerikai kormányzati tisztviselőkkel folytatott beszélgetésekre hivatkozva arról számol be, hogy Waltz egyik vezető munkatársa olyan, technikai jellegű levelezéseket folytatott a kereskedelmi e-mail szolgáltatáson keresztül más kormányzati szervek munkatársaival, amelyek „egy folyamatban lévő konfliktussal” kapcsolatban érzékeny katonai pozíciókat és nagy erejű fegyverrendszereket is érintettek. Míg ő a Gmail-fiókját használta, a többi fél kormányzati címeken keresztül kommunikált. A The Washington Post szerint Mike Waltz kevésbé érzékeny, de használható és „kihasználható” információkat kapott a saját Gmail-fiókjába, például az ütemtervét és egyéb, a munkájával kapcsolatos dokumentumokat. A névtelenséget kérő tisztviselők a lapnak problémásnak nevezték a nemzetbiztonsági tanácsadó információkezelését.
Az amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsának szóvivője, Brian Hughes ezzel kapcsolatban azt közölte: ő nem látott arra vonatkozó bizonyítékot, hogy Waltz ekként használta volna a személyes e-mail-címét. Hozzátette, amikor munkával kapcsolatos anyagokat kap, gondoskodik arról, hogy másolatot küldjön a kormányzati e-mailjére, biztosítva ezzel a hivatalos levelezés archiválásával kapcsolatos előírás betartását.
„Waltz nem küldött és nem is küld minősített információkat nyílt fiókon keresztül” – szögezte le. Arra a kérdésre, hogy Waltz kollégája miért kommunikált katonai ügyekről a Gmail-en keresztül, kiemelte, a munkatársak útmutatást kaptak arról, hogy csak biztonságos platformokat használhatnak minősített információk átadására.
A lap megjegyzi, a Gmail-es levelezés a legújabb példa a nemzetbiztonsági vezetők megkérdőjelezhető adatbiztonsági gyakorlatára, amely a Signal-botrány óta komoly bírálatok tárgya.
Csak emlékeztetőül: nemrég óriási botrány tört ki az Amerikai Egyesült Államokban, miután kiderült, hogy Mike Waltz tévedésből meghívót küldött a The Atlantic nevű újság főszerkesztőjének a Signalon egy chatcsoportba, ahol a jemeni húszi lázadók elleni amerikai támadásról egyeztettek. Az újságíró így részese lett annak az online üzenetváltásnak, amelynek összesen 18 tagja volt, köztük mások mellett J. D. Vance alelnök, Marco Rubio külügyminiszter, Pete Hegseth védelmi miniszter, Mike Waltz és John Ratcliffe, a CIA igazgatója. Jeffrey Goldberg, a The Atlantic főszerkesztője sokáig el sem hitte, hogy nem valamiféle dezinformációs akció vagy tréfa áldozatává vált, hiszen a chatcsoportban a jemeni húszi lázadók elleni lehetséges támadásról, a tervezett légicsapások időpontjáról, a célpontokról és a használandó fegyverekről jelentek meg információk. Miután a Fehér Ház – közvetlenül Trump elnök – hazugsággal vádolta meg, a The Atlantic közzétette annak a beszélgetésnek a képernyőképeit, amelyben a Trump-adminisztráció megosztja a haditerveket.
De ez még nem minden: a Signal-botrány után a Spiegel beszámolt arról, hogy szabadon hozzáférhetők az interneten Donald Trump legfontosabb biztonsági tanácsadóinak adatai, még a mobilszámaik is. A német lap szerint újságírói még vezető tisztviselők e-mail címére és néhány jelszóra is bukkantak. Ebben az ügyben is érintett Mike Waltz, valamint Pete Hegseth és Tulsi Gabbard, a nemzeti hírszerzés igazgatója is – ebből következően Mike Waltz személyes email-fiókját is föl lehet törni nyilvános információk alapján, ami, ha igaz a The Washington Postnak az az állítása, hogy a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsadója is a személyes Gmail-fiókjain folytatott „kormányzati tevékenységet”, akkor nem kis aggodalomra adhat okot.
Ide tartozik, hogy annak idején Hillary Clinton külügyminiszterként 2009 és 2013 közt egy olyan email-szervert használt odahaza, amely nem volt kellőképp titkosított, amivel a miniszter és stábja súlyos jogsértést követett el, hiszen minősített adatokat, köztük hivatalos leveleket bonyolítottak nem hivatalos kormányzati csatornákon. Ez a botrány nagyban hozzájárult ahhoz, hogy elbukta a választást Donald Trumppal szemben, aki a kampányrendezvényein ezt folyamatosan fölhasználta ellene, s az egyik szlogenje az volt, hogy Lock her up!, vagyis zárjátok be, így követelve demokrata ellenfelének letartóztatását. Trump most sokkal megengedőbb a sajátjait illetően: közölte, hogy senkit nem ment föl a botrány miatt.