1%

Te is látod, hogy a világunk kihívásokkal teli. A Jelen elhivatott abban, hogy mélyre ásson, összefüggéseket mutasson meg, és őszintén beszéljen a minket körülvevő valóságról. 

De ez a munka csak akkor lehetséges, ha vannak, akik mellénk állnak.

Most te is a részese lehetsz ennek a küldetésnek. Ajánld fel SZJA 1%-od a Jelen Mindenütt Alapítványnak, és járulj hozzá, hogy a valódi történetek továbbra is napvilágot láthassanak!

Jelen Mindenütt Alapítvány
Adószám: 19300573-1-41

Szlovénia határozott nemet mondott az orbanizációra

Olvasási idő: kb. 3 perc
Az ukrajnai háború és a francia elnökválasztás árnyékában zajlott le a szlovén parlamenti választás április 24-én. Az eredmény elsősorban a szlovén demokrácia újbóli megerősítése szempontjából jelentős, de fontos az európai demokrácia jövője miatt is.

A választók határozott nemet mondtak a demokrácia erodálására és a független intézmények szisztematikus, az elmúlt két évben egyre nagyobb ütemű lebontására. A választói „nem” az aktív és jól szervezett civil társadalomnak, az oknyomozó újságírásnak és az elmúlt két évtized legmagasabb választói részvétélére mozgósító társadalmi mozgalmaknak köszönhető. A 2018-as választás alkalmával 52 százalék volt a részvételi arány, most viszont közel 70 százalék.

Másik sajátossága a szlovéniai választásnak, hogy a voksolók nagy része nem a meglévő ellenzéki pártokra adta a szavazatát, hanem az újonnan létrehozott liberális pártra, a „Szabadság Mozgalomra”, amelyet januárban alapított Robert Golob, az egyik áramszolgáltató vállalat korábbi vezetője. Pártja a szavazatok 34,5 százalékát nyerte el, 41 mandátumot szerzett a 90 fős parlamentben. A szlovén demokratikus választások történetében ez a legnagyobb mandátumarány, amelyet párt megszerzett.

A szlovén választói dinamikának még e rövid áttekintése is azt mutatja, hogy a választók elégedetlenek a demokrácia állapotával, a pártpolitikával, illetve a polgári szerepvállalással olyan létfontosságú területeken, mint a zöld átállás, a világjárvány utáni helyreállítás, az egyenlőség felé mutató és fenntartható fejlődés, valamint a szociális rendszerek jövője, különösen, ami az egészséget és a nyugdíjat illeti.

A most hivatalba lépő miniszterelnökre és kormányára hatalmas kihívások várnak. Például növekvő energia- és élelmiszerárak idején kell kormányoznia, miközben keresni kell az alternatív energiaforrásokat és át kell állni a megújuló energiaforrásokra. Javítania kell az államháztartás helyzetét, miután a távozó kormány mértéktelenül költekezett, hogy megnyerje a választásokat. A legmegfelelőbben kell felhasználnia az uniós helyreállítási alapokat, a teljes szociális és gazdasági fejlődést a mindenki számára elérhető tudásgazdaságba kell csatornáznia, fokozatosan fel kell számolnia a külföldi finanszírozástól való strukturális és túlzott függést, nyílt és eredményes párbeszédet kell folytatnia a szakszervezetekkel és az egész civil társadalommal.

Legyél az előfizetőnk!

Csatlakozz a Jelen közösségéhez, segítsd a lap működését!
És olvasd tovább ezt a cikket!

Előfizetési csomagok

Már előfizető vagy? Jelentkezz be itt!