„A lakossági ügyfelek megtakarítására vonatkozó pénzügyi edukációs figyelemfelhívásról” – ezt az elnevezést viseli az a rendelet, amely arra kötelezi a bankokat, hogy október 1. és december 31. között levelet küldjenek a lakossági ügyfeleiknek, amelyből kiderül: mekkora hozamot kapott volna a kedves kuncsaft, ha nem a levelet küldő banknál tartja a pénzét, hanem inkább állampapírt vásárol. Mint „Az én pénzem” elnevezésű portál szerzője összefoglalta a lényeget, a bankok a saját pénzükön (amit aztán úgyis az ügyfelek állnak) reklámozzák az államot, saját magukat pedig negatív színben tüntetik fel.
– A nyílt állami lobbizás, például az oktatási Kréta rendszer felhasználása arra, hogy állampapírvásárlásra biztassa a szülőket, éppen a meghirdetett szándékokkal ellentétes hatást vált ki, rombolja a bizalmat az állampapírokban – vélekedik Vajda Zoltán, az Országgyűlés költségvetési bizottságának szocialista elnöke, akit a Rákosi-korszak békekölcsön-akcióira is emlékeztet ez a „nyomulás”. Szerinte egyébként egyre kisebb az esélye, hogy még az idén megérkeznek az EU-tól várt források, ám a költségvetésben nincsen „B-terv”, a büdzsé számol az EU-pénzekkel, ezért lehet szükség minden pótlólagos bevételre.
Az állam persze nem csak egy marketingakciót vetett be, biztosra akart menni, ezért úgy alakította át a befektetések eredményének adózását, hogy minden más forma felől az állampapírok vásárlása – magyarul: saját maga finanszírozása – irányába terelje a lakossági befektetők érdeklődését. A június 1-jére virradó éjjel megjelent kormányrendelet július 1-jétől a már addig is fizetendő 15 százalékos kamatadón túl 13 százalékos szociális hozzájárulási adót is kivetett a magánszemélyek július 1. után megszerzett befektetéseinek kamatára, hozamára, árfolyamnyereségére. Ez azonban nem vonatkozik az állampapírokra, ráadásul ezeket még a 15 százalékos kamatadó sem terheli, amennyiben 2019. június 1. után bocsátották ki. (Felmentést kapott a szociális hozzájárulási adó megfizetése alól az ingatlanalapok nyeresége is.)
Megtanultuk, ha drágul a benzin, akkor mindenki tankolni indul. Ugyanez a reflex lépett működésbe a lakossági befektetők között is, a fenyegető pluszteher egyfajta kapuzárás előtti rohamot váltott ki. A Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetségének (BAMOSZ) legfrissebb adatai szerint júniusban 7,9 százalékkal, azaz 833 milliárd forinttal nőtt a befektetési alapokban kezelt vagyon, a hazai börzén pedig átlag feletti volt a teljesítmény. A hónap végére a BAMOSZ tagok már mindösszesen 11 ezer 351 milliárd forintot kezeltek befektetési alapokban.