1%

Te is látod, hogy a világunk kihívásokkal teli. A Jelen elhivatott abban, hogy mélyre ásson, összefüggéseket mutasson meg, és őszintén beszéljen a minket körülvevő valóságról. 

De ez a munka csak akkor lehetséges, ha vannak, akik mellénk állnak.

Most te is a részese lehetsz ennek a küldetésnek. Ajánld fel SZJA 1%-od a Jelen Mindenütt Alapítványnak, és járulj hozzá, hogy a valódi történetek továbbra is napvilágot láthassanak!

Jelen Mindenütt Alapítvány
Adószám: 19300573-1-41

Rezsimbontásra készül Tusk koalíciója

Olvasási idő: kb. 5 perc
November 13-án ül össze az új lengyel parlament. A korábbi demokratikus ellenzék közölte az államfővel, hogy koalícióra lépnek, és Donald Tuskot jelölik miniszterelnöknek. Tusk azt ígérte, hogy az első száz nap alatt jelentős változások lesznek Lengyelországban.

Egy korábbi Jelen-cikkemben arról győzködtem az olvasót, hogy hiábavaló a varsói gyorsot várni a Nyugatiban. Ugyanis szerintem mára sokkal nagyobbak a különbségek a magyarországi és lengyelországi társadalmi-politikai állapotok között, mint a kilencvenes években voltak. Akkor még sokan feltételezték, hogy a politikai fordulatok az egyik államban mozgósítóan hatnak a másik országra is, kiváltják az ottani változásokat. Ez lett volna az a bizonyos „varsói gyors”. Az elmúlt nyolc évben Lengyelországban is jobboldali, konzervatív-nacionalista kurzus volt hatalmon. Nagyon sok volt az egybeesés, sőt nyilvánvaló, hogy a lengyel Jog és Igazságosság (PiS) párt egy az egyben lemásolta Orbán bizonyos hatalomkisajátító politikai technikáit. A PiS ugyanúgy beleült a hatalomba, mint a Fidesz, megszállta a közmédiát, ideológiai harcot, megosztó gyűlöletpolitikát folytatott, s ehhez intézményeket kreált. A lengyel társadalom ugyan kis többséggel, de leváltotta a kormányzó jobboldalt. A demokratikus, európai viszonyokhoz való visszatérés fő feltétele a kiépített rezsim lebontása lenne. Ami most Lengyelországban történik, az azért mindenképpen okulásul szolgál.

Az október 15-i választáson az eddigi lengyel demokratikus ellenzék pártjai nyertek, de nem eléggé. A koalíciónak nem lesz akkora többsége a szejmben, hogy leszavazhassa az egyszerű többséggel hozott törvények elleni elnöki vétót. A nyertes politikusok szinte biztosak benne, hogy Andrzej Duda elnök, akit a PiS tett államfővé, meg fogja akadályozni azoknak az eddigi törvényeknek, kinevezéseknek, intézményeknek a törlését, amelyeket elnökként már szentesített. Tehát olyan megoldásokon dolgoznak a koalíciós partnerek, amelyekkel majd megkerülhetik az elnöki vétót. Több esetben talán törvény helyett parlamenti határozatok meghozatalát tervezik, esetleg más jogi megoldásokkal kell élniük. Például alkotmánysértés miatt vádat emelhetnek egyes állami tisztségviselők ellen a lengyel jogrendszerben erre létrehozott Állambíróságon. Itt is akadály a megfelelő többség hiánya, de egyes közszereplőket eljárás alá lehet vonni. Ez akár kínosan kényszerű útnak is tűnhet, de a kormánykoalíció fennmaradása attól függ, képes-e demonstrálni, hogy betartja választási ígéreteit, így a felelősségre vonást is. Duda biztosan akadályozni fogja a lépéseket, talán mert ő akarja átvenni a jobboldali tábor vezetőjének szerepét az idősödő Jarosław Kaczyńskitől.

Legyél az előfizetőnk!

Csatlakozz a Jelen közösségéhez, segítsd a lap működését!
És olvasd tovább ezt a cikket!

Előfizetési csomagok

Már előfizető vagy? Jelentkezz be itt!