1%

Te is látod, hogy a világunk kihívásokkal teli. A Jelen elhivatott abban, hogy mélyre ásson, összefüggéseket mutasson meg, és őszintén beszéljen a minket körülvevő valóságról. 

De ez a munka csak akkor lehetséges, ha vannak, akik mellénk állnak.

Most te is a részese lehetsz ennek a küldetésnek. Ajánld fel SZJA 1%-od a Jelen Mindenütt Alapítványnak, és járulj hozzá, hogy a valódi történetek továbbra is napvilágot láthassanak!

Jelen Mindenütt Alapítvány
Adószám: 19300573-1-41

Podcast: Stabil az EU-tagság hazai támogatottsága, de hatnak a démonizáló üzenetek

Olvasási idő: kb. 2 perc
Mérlegen az Európai Unió címmel készített kutatást a magyar választók körében a Policy Solutions. Ennek eredményéről beszélt Bíró-Nagy András, az intézet vezetője.

Ha a legfontosabb kérdést nézzük, akkor jó hírként lehet értékelni, nincs változás az EU-s tagság melletti elköteleződésben. Azaz a válaszadók 80%-a szerint előnyös volt Magyarország számára az elmúlt 20 év az Európai Unió tagjaként. Ennek okaként elsősorban a gazdasági előnyöket nevezik meg, ami azt is jelzi, hogy a felszín alatt nem lehetetlen olyan EU-szkeptikus hangulatot megépíteni, amely megbonthatja az eddigi társadalmi alapkonszenzust.

Ennek jele, hogy például a Fidesz szavazóinak a 54%-a azt gondolja, Magyarország már többet fizet be az EU-ba, mint amennyit kap onnan. Ez a szám a Tisza szavazói körében csak 28%, tehát itt egyértelmű törésvonal látszik.

Ugyanakkor hatnak a démonizáló üzentek, azaz azok a kormányzati narratívák, amelyek az EU gazdasági együttműködésen túli világát próbálják megkérdőjelezni. Ilyen például, hogy a „brüsszeli bürokraták rá akarják erőltetni a magyar emberekere az akaratukat”, amely véleménynek 52%-os támogatottsága van.

De ennél is vadabb az a 44%-os támogatással bíró állítás, amely szerint „az EU át akarja mosni a magyar gyerekek agyát a saját ideológiájával”. Ennek a vélekedésnek már 70%-os többsége van a Fidesz-szavazók körében.

„Az Európai Unió rá akarja kényszeríteni Magyarországra, hogy bevándorlókat fogadjon be” – ennek az állításnak az 56%-os támogatottsága nem meglepő, hiszen a kormányzat éveken át építette ezt a narratívát.

Ezek az üzenetek azok, amelyek a társadalom mélyén előkészíthetnek egy átfordulást az EU megítélése és a tagság megélése kapcsán.

A kutatás azt is vizsgálta, hogy melyek azok a legsúlyosabb problémák, amelyeknek a megoldására az EU-s pénzeket költeni kellene. Az első három helyen az egészségügy, az oktatás és a hátrányos helyzetű régiók felzárkóztatása állt. Ebben a kérdésben kevésbé látszik a pártos törésvonal, és valószínűleg jól bemutatja a hazai top problémák megítélését.

A beszélgetés során szóba került még, hogy mit gondol az EU-bővítéséről, benne Ukrajna szerepéről a magyar társadalom, illetve mérlegeltük az EU-s pénzek megérkezésének esélyeit, az ezzel kapcsolatos vitákat és azt is, hogy mekkora pénzeket bukhat el az ország rövid időn belül.