Orbán gödörben – a kérdés csak az, ki tud-e mászni belőle

2

A szerző kommunikációs szakember

Libsiként, libsi barátokkal, gödörben látja az ember Orbánt. Úgy könnyű. De vajon gödörben van?

Már az is informatív, hogy a legkeményebb, feketeöves ellenzékiek nem látják vesztes helyzetben Orbánt, hisz szerintük gyakorlatilag mindent meg tud úszni fanatizált tábora megingathatatlan támogatása mellett.

Pedig gödörben van, a kérdés csak az, ki tud-e belőle mászni.

Érdemes leszögezni, hogy Orbán jelenlegi megítélési pozíciója szempontjából semmit nem számít azok véleménye, akik akkor sem szavaznának soha a Fideszre, ha fegyvert szorítanának a fejükhöz. Aztán ott van a Fidesz keménymagja, amelynek tagjai, ha élő egyenes adásban követnék, ahogy Orbán bedrogozva, egy lopott autóval elüt egy apácát és a kiérkező mentőstisztet meghágná segítségnyújtás közben, megbocsájtanák a botlást. Aztán persze irtózatos haraggal fordulnának az Origo tényfeltárása nyomán egy sorosista kutyamenhelyet üzemeltető vállalkozás átlátszó hazugságai felé.

Érdemes tehát az Orbán-hívők és az Orbán-ellenesek halmazát figyelmen kívül hagyni, ha objektíven szeretnénk látni.

Nézzünk innen a gödörre.

Nos, a legmértéktartóbb olvasat szerint sem jöttek jól a lapok Orbán számára. Nyilván nagyságrendi különbségek vannak a George Clooney-tól érkezett üzenet leoltása, a járvány/járványkezelés rövid és hosszútávú folyományai, államtitkára letartóztatása, Demeter Szilárd „publicisztikai” ámokfutása, Deutsch Tamás bocsánatkérésre kényszerítése, Szájer produkciója, az EU-ból naponta érkező elmarasztaló hangok, Bayer performansza, a lengyel álláspont szeszélyessége, a Trump-fiaskó, a nemzetközi közvélemény ingerküszöbét átlépő SZFE-ügy, a külföldi potentátok irányából záporozó beszólások tekintetében.

Az események közül jó néhánynak kiszámíthatatlan a hosszú távú hatása, illetve újból és újból beszivároghat a köztudatba. Másrészt, indaként kapaszkodnak egymásba, összefüggenek, plusz némelyik, noha gyakorlatilag bulváresemény, hatással lehet a választásokra. Ide tartozik, hogy a járvány társadalmi, gazdasági, szociális és egyéb következményei pillanatnyilag csak közelgő meteoritnak tűnnek, amelynek pusztító becsapódását épp a 2022-es választások idején fogjuk teljes erejével érzékelni.

Szinte biztos, hogy Orbánnak ez okozza a legtöbb fejtörést. Akkorra ugyanis teljesen indifferens lesz, hogy Orbán jól, rosszul, közepesen kezelte-e a járványhelyzetet, időben vezetett-e be korlátozásokat, elég tesztet rendelt-e és a sort folytathatnám, mindenképpen egzisztenciák százezrei hullanak a semmibe, teljes iparágak fekszenek el, a megélhetés költségei nőni fognak – és a választások idején a legoptimistább forgatókönyvek szerint sem lesz még érzékelhető az esetleges gazdasági felívelés. Bármily profánul hangozzék is, a halottakat ki lehet magyarázni, a töketlenség addigra feledésbe merül, az összes egyéb elem ügyesen elhazudozható, de a gazdasági válság bűzös leheletét az arcunkban érezzük majd.

A Szájer ügy szerintem második a fontossági sorrendben, melyben óriási szerepet játszik, hogy az internetes folklór pillanatok alatt képi világban megfogalmazva, könnyen és élvezetesen fogyaszthatóvá alakította a brüsszeli házibuli legapróbb részleteit, a történet minden elemét egyszerűen érthető erkölcsi kontextusba helyezte.

Egyrészt azért olyan jelentős a hatása, mert hiába „lebegtetett” idáig a Fidesz széljobbos eszméket sajátjaiként a funkcionálisan rasszista, funkcionálisan homofób, funkcionálisan antiszemita rendelkezéseivel, üzeneteivel, retorikájával,

a radikális jobboldali elvárásokkal érkező szavazói számára egy borús kedd délutánon kiderült, hogy hazugság az egész, és a becsületes homofóbok Dúró Dóra szoknyája körül lelnek igaz elvbarátokra.

Még a saját kertjében emelt mecsetben tórát morzsolgató Orbánhoz képest is négyzetre emelve érkezett a csalódás. Igen valószínű, hogy a botrány ezrével söpör át szavazókat a Mi Hazánkhoz.

Másrészt, a házibuli kozmetikázás nélkül nyilvánosságra került részletei mélyen megdöbbentették a keresztény-konzervatív szavazókat. A Fidesz szavazók nem megvezetett ostobák, álszent erkölcsi hulladékok, még ha sokan szeretnék is ezt hinni, de ez távolról sem igaz. Ugyan minden oldalnak megvannak a korlátolt tálibjai, de ahogy az ellenzéki szavazók sem egy kupacban gyurcsányisták, sőt totálisan nem azok, a fidesz szavazók sem csak álkeresztény, krumpliért megvásárolt prolik. A keresztény-konzervatív értékeket mélyen átélő szavazók ugyan soha a büdös életben nem fognak egyetlen ellenzéki párthoz sem átszivárogni, azonban a Fidesz számára az is hatalmas csapás, ha a választásokon kiábrándultságuk okán mobilizálhatatlanakká válnak.

A botrány ugyanakkor lényeges fegyvereket, retorikai elemeket és meghatározó témákat csavart ki a Fidesz kezéből.

Nem tudom megbecsülni, mennyi ideig nem lehet brüsszelező, családi szentségező vagy bármely áthallásos téma vezérszlogenjével előjönni, hogy egy ország ne a térdét csapkodja a röhögéstől. Sikamlóssá váltak az alapmondások, például az, hogy nem kérünk az európai nyitottságból, hiszen három perc alatt fogja a közösségi média mindent elsöprően átértelmezni nyitható, kimászásra alkalmas ablakká.

Az, hogy a Fidesz hosszú-hosszú ideig nem beszélhet hitelesen családi és keresztény értékekről, elképesztő csapás, hisz ez még a migránstéma nézőpontba helyezését is befolyásolja, miközben mindennél jobban kellenek a „témák” a járvány miatt érkező problémák ellentételezésére.

A legnagyobb csorbát a Fidesz tekintélye és hitelessége szenvedte.

A sztori erkölcstelen, különféle világnézetet vallók körében nyilván különféle okokból, de egyetlen olyan világnézet sincs, amelyből szemlélve ne lenne morálisan elfogadhatatlan.

Legyél az előfizetőnk!

Csatlakozz a Jelen közösségéhez, segítsd a lap működését!
És olvasd tovább ezt a cikket!

Előfizetési csomagok

Már előfizető vagy? Jelentkezz be itt!