Ha a kormánypárti kommentözönt nézegeti az ember a magyar miniszterelnök „békemissziójáról”, akkor abból nagyjából két fontos állítás vehető ki: 1) de ő legalább békét akar, és 2) fogadják a világ legbefolyásosabb politikusai. Ugyan a kormánypropaganda nem számozta be a kampány állomásaként, de az egész út legfontosabb, aláírható dokumentummal társítható állomása a washingtoni NATO-csúcs volt. A NATO minden tagállamának vezetője aláírásával szentesített egy 38 pontból álló általános deklarációt, plusz egy hat pontos fogadalmat Ukrajna megsegítéséről.
Ezen dokumentumok tekintélyes része azokkal a problémákkal foglalkozik, amelyekkel a „békemisszió” is igyekezett és igyekszik. Az aláírók egyértelműen megerősítették a most 75 éves NATO vitalitását, szükségességét, szerepének fontosságát az európai kontinens békéjének megőrzésében. Oroszországot nyilvánították a legjelentősebb közvetlen veszélynek a közösség biztonságára nézve. Emellett Kínát, illetve az elmélyülő orosz-kínai kapcsolatokat a NATO érdekeinek, biztonságának és értékeinek jelentős kihívásaként írták le.
Intézményesítve az Ukrajnának nyújtott segítséget, létrehozták a „NATO Biztonsági Segítség és Képzés Ukrajnának” nevű keretet, amelyről az aláírók azt állítják, hogy a nemzetközi jog szerint nem teszi a NATO-t a háború részesévé. Ugyancsak felállították a „NATO-Ukrajna Közös elemző, Képző és Oktató Központot”, amely a napi gyakorlati együttműködés kerete lesz. Támogatják Ukrajnát annak a jogának a gyakorlásában, hogy megválassza biztonsági rendjét, s maga döntsön a saját jövőjéről. Egyértelműen kinyilvánították, hogy Oroszország viseli a kizárólagos felelősséget a háborúért. Oroszország a nyilatkozat szerint szeretné átalakítani az euroatlanti biztonsági építményt. Elítéli Oroszország felelőtlen nukleáris retorikáját, agresszív hibrid akcióit a szövetség ellen. Megvádolják Kínát azzal, hogy életben tartja Oroszország képességeit a háborúra, s egyébként is rendszerszerű kihívást jelent az euroatlanti biztonságra. Sok egyéb más mellett vállalják az aláírók, hogy a következő évre minimum 40 milliárd euróval támogatják az ukrán államot, s a katonai segítség mellett politikai, gazdasági, pénzügyi és humanitárius támogatást is nyújtanak.
Ezt minden tagállam, így Magyarország is aláírta, vehetnénk úgy, hogy ez a magyar kormánynak is a hivatalos álláspontja.