Győr-Moson-Sopron megye gazdaságáról mindenkinek az Audi jut eszébe. Mert ha a győri gyár leáll, az meglátszik a GDP-n. A cégnek több mint 12 ezer munkatársa van, a speciális szolgáltatóikkal és beszállítóikkal együtt 35 ezer embernek biztosít megélhetést.
Az Audi Hungaria Zrt., ahogy azt Lőre Péter kommunikációs vezető elmondta, a tavaszi öthetes leállás után májusban kezdte újra a gyártást, július elején a nagy ipari szereplők közül pedig elsőként indította be a harmadik műszakot. Azóta kapacitásaik teljes kihasználásával dolgoznak, megrendelési állományuk biztató. Természetesen az Audi dolgozóit is érinti a járvány, de esetszámaik arányait tekintve kisebbek, mint a megyei adatok – valójában ez a legfertőzöttebb megye. A megbetegedések tehát nincsenek kihatással a termelésre. De valóban ilyen biztató a kép a járműiparban érintett vállalkozásoknál?
Tervezhetetlenség
A sikeres cégek gyakran hangsúlyozzák a több lábon állás szükségességét, ami különösen fontos krízis idején. Jó példa erre a hamarosan a 40. évébe lépő győri Borsodi Műhely Kft., amely az egyedi, nagy pontosságú fém alkatrészek gyártására specializálódott. Később új szakterületeket is meghonosított.
– A legnagyobb változás az, hogy eddig három hónapra előre láttuk az életünket a megrendeléseink alapján, ez most három-négy hétre csökkent. Ez szinte a kiszámíthatatlanság kategóriája, így nagyon nehéz tervezni – mondja Horváthné Borsodi Mónika, a cég ügyvezető igazgatója.
A 2020-as tervet tehát náluk borította a Covid. A Borsodi évekkel ezelőtt tudatos döntéssel jelent meg a rendkívül igényes légi iparban. Ez a szektor most szinte teljesen leállt, megrendeléseik pótlása így rendkívüli kihívás. A forgácsolt alkatrészek területén új cégeket megnyerni most szinte lehetetlen, a meglévő megrendelői körben pedig mindenki óvatos. Viszont a másik „lábuk”, a célgépek tervezése és kivitelezése jól teljesít idén. Különféle iparágakban működő partnereik – ez érinti az autóipart, az elektronikát, az élelmiszeripart és a gyógyászatot – tovább viszik új projektjeiket. Vagyis érzékelhető egyfajta derűlátás – a cégek bíznak abban, hogy a problémák mielőbbi rendeződésében.
A Borsodi hőkezelő üzletágában viszont 50 százalékos a visszaesés. A külsős partnerek által behozott alkatrészeket, mondhatni, bérmunkában hőkezelik. Megrendeléseik elapadásából arra következtetnek, hogy sokan csökkentet üzemmódban dolgoznak – és erre kényszerültek maguk is.
A Borsodi eddig minden nehéz helyzetekből megerősödve jött ki, és az innováció is mindig jelen volt a cégben. Ifj. Borsodi Lászlótól ered az automata hőmérőkapu ötlete, ő szintén ügyvezetője a cégnek. Szeptember közepén került szóba, amikor előírták az iskolai lázmérést, hogy az nagyon időigényes procedúra. Korábban használtak hőkamerákat alkatrészek hőmérsékletének ellenőrzésére, s innen a felismerés: ezzel akár ember is vizsgálható. Mérnökeik villámgyorsan megtervezték a szerkezetet. Már több intézményben működik hőmérőkapu.
A piac is beteg
Persze a vírus mindenütt fertőz. Egy hónapra esett ki a munkából az egyebek mellett áruszállítással és építési, bontási hulladéklerakással foglalkozó cégét vezető győrszentiváni Glázer Péter, aki októberben kapta el a betegséget.
– Lassan ötvenéves leszek, így két éve döntöttem úgy, hogy ha kiesek a munkából tulajdonosként és ügyvezetőként, ne álljon meg az élet, így a cégben öt éve dolgozó unokaöcsém vegye át a napi ügymenet irányítását. Ebben a helyzetben jól jött ez. Én is napi kapcsolatban voltam a kollégákkal, amit lehetett, elintéztem. Kemény időszak volt. Sajnos a piac is beteg, kevesebb a megrendelés, mint korábban: amennyi maradt, azt kényelmesen el tudtuk rendezni a betegségem alatt is – mondta a már újból munkába álló cégvezető.