Szponzorált tartalom
Perrel és petícióval próbálják megvédeni a lakók és a civilek a műemlékvédelmi szempontból igen értékes Heinrich-udvart attól, hogy a kormány által támogatott magánberuházók tönkretegyék. Ám kérdés, hogy elég-e bármire is ez a tiltakozás, még ha Józsefváros vezetésének támogatását is maguk mögött tudhatják az elszánt városlakók.
„Emlékszem, sokat álmodoztunk róla, hogy majd jön egy beruházó, aki meglátja a lehetőséget a 2019-re teltházasra duzzadt műterem-komplexumban, és utópisztikus módon a földszinti üzlettereket design-üzletté és kiállítótérré alakítja.” Ezt posztolta a minap a Facebookon Neuzer Zsófia ékszertervező azokra a szép időkre emlékezve, amikor a Heinrich-udvar ódon épületeiben dolgoztak fiatal, tehetséges alkotók. Az Iparművészeti Múzeummal szemközti műemlék épületegyüttes falai között tervezték a Design Hét rendezvényt, itt működött a Tilos Rádió, és 2018-ban a híres díszterem – ami korábban a Heinrich-család szalonja volt – egy WAMP design-vásárnak adott otthont. 2019-re tényleg jött is egy beruházó, aki meglátta a lehetőséget a Heinrich-udvarban, de sajnos esze ágában sem volt kiállítótérben és designerekben gondolkodni, hotelben, apartmanlakásokban, valamint pénzes turistákban annál inkább. Ráadásul ez csak a kisebbik baj. A nagyobbik, hogy a beruházó mögött ott áll a kormány Sára Botondtól Gulyás Gergelyen át Orbán Viktorig.
[jelen_img url=”/data/articles/0/02/article-0203/Ulloi_ut_32._Heinrich-udvar._-_Budapest_Fortepan_82350_fit_670x10000.jpg” url_large=”/data/articles/0/02/article-0203/Ulloi_ut_32._Heinrich-udvar._-_Budapest_Fortepan_82350.jpg” class=”block_placeholder fcenter” author=””]
De kezdjük az elején!
A Heinrich udvar az Üllői út 32. alatti bérpalotát, a Mária utca 54. alatti két emeletes raktárépületet, valamint a két épület közti udvart, és az azon ívben elhelyezkedő földszintes raktárépületeket takarja. A komplexum 2011-ben állandó műemléki védettséget kapott. Történetünk 2018 őszén kezdődik, ekkor hozták létre a Heinrich Passage Ingatlanfejlesztő Zrt.-t, és vásárolták meg a Heinrich-udvart a korábbi, spanyol tulajdonosától. A projektcég egy 117 szobás hotelt és több mint 218, airbnb-zésre alkalmas lakást tervezett a jelenlegi épületegyüttes helyére, meghagyva az Üllői úti és a Mária utcai épületek utcai homlokzatait, de beépítve az udvart. Lenne passzázs a földszinten, alatta kétszintes mélygarázs, fölötte pedig a már említett apartman- és hotelépület hét emelete venné el a kilátást a lakók elől, és nyomná agyon az udvar földszinti raktárépületeit.
Vasemberek és utódaik
A Heinrich család az 1700-as évek végén hagyta el Württemberget, és 1809-ben érkezettt Budapestre, ahol hamar gazdag és megbecsült polgárokká váltak, vaskereskedésből jelentős vagyont felhalmozva. Az utódok is megőrizték a család társadalmi státuszát, gyarapították a vagyont, és 1893-ra megépíttették az Üllői úti nyitott gangos bérpalotát egy volt laktanya helyén. 1912-re épült meg a Mária utcában az áru tárolására alkalmas vöröstéglás ipari épület, és a két épület közti, keramittal borított udvar, amely a kereskedők kocsijait fogadta. A bérpalotát a Dreher sörgyár jónéhány épületét is tervező Hubert József – Móry Károly neobarokk alkotópáros tervezte, a Mária utcai épületegyüttest pedig a Széll Kálmán téri Postapalotát megálmodó Sándy Gyula. Az épületeken a mai napig jól látható a Heinrich Udvar, illetve a Heinrich és Fiai felirat.
2019-ben már ki is költöztették a Heinrich-udvarból a bérlőket (irreálisan magasra emelve a bérleti díjakat), azóta minden üresen áll, a terület le van zárva.
A nyolcadik kerületi tervtanács tavaly őszi dokumentumaiból az derül ki, hogy még az előző, Sára Botond-féle városvezetés kerületi főépítésze sem támogatta a beruházás ötletét, mert az nem volt tekintettel a műemléki védettségre és a lakókra. Ám a kerületet – látszólag jogosan – hamar megfosztották attól, hogy bármi beleszólása legyen a Heinrich Udvar sorsába. Tavaly decemberben Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a földszinti raktárépületek műemléki védettségét megszüntette, azzal a tömör indoklással, hogy „szakmailag nem indokolt”. Ám egy műemlékvédelemben jártas, a történetet közelről ismerő, névtelenséget kérő forrásunk azt mondja, hogy nem történt meg az örökségvédelemben kötelező indoklása annak, hogy miért is nem szükséges a védettség. A miniszter ezt csak úgy, „ex has” mondta ki. (A „szakmailag nem indokolt” minősítést olyan esetekben szokták használni a műemléki védelem törlésére, amikor korábban nem építészeti, hanem például politikai oka volt a műemléki jellegnek.) Idén szintet lépett a kormányzati elfogultság kinyilvánítása: április végén Orbán Viktor nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánította a magánberuházást. És ezen a ponton szünt meg a kerület vezetésének minden beleszólási joga, noha van még egy-két olyan önkormányzati előírás, amit a tervek nem tudtak teljesíteni. A beruházónak már nincs szüksége a közterület-használati engedélyre sem a kerület vezetésétől. Sőt! A kiemelt beruházássá nyilvánító kormányrendelet lehetővé teszi azt is, hogy az udvarra építendő épületek falai minden eddigi tervhez képest is közelebb, akár kevesebb, mint tíz méterre legyenek a szomszédos házak falaitól. Néhány hete a Sára Botond-vezette kormányhivatal megadta a bontási- és az építési engedélyt, úgy tűnik, minden akadály elhárult a beruházóknak busás haszonnal kecsegtető örökségvédelmi pusztítás elől.[jelen_img url=”/data/articles/0/02/article-0203/Budapest_-_Heinrich_Udvar_fit_670x10000.jpg” url_large=”/data/articles/0/02/article-0203/Budapest_-_Heinrich_Udvar.jpg” class=”block_placeholder fcenter” author=””]
De ki is a beruházó? A Heinrich Passage Ingatlanfejlesztő Zrt. első tulajdonosa Csurai András György volt, ő néhány hónap után átadta a cég összes részvényét egy bizonyos Szabó Zoltánnak, akivel vannak más közös érdekeltségeik. Szabó Varga Mihály pénzügyminiszter kollégiumi társa volt egyetemi éveik alatt, és olyan kormányzati megrendelések nyertese, mint például a Millenáris Széllkapu vagy a Szentháromság tér egyik kormányzati célra kiszemelt épületének műemléki rekonstrukciója. Tavaly szeptemberben azonban Szabó is túladott a cégen, névleg legalábbis, mert egy októberi józsefvárosi tervtanácsi ülésen azért ő jelent meg képviselőként. Az új tulajdonos, Illés Zoltán építésvezető Szabó más vállalkozásaiban, és egy külvárosi lakótelep kis lakásában él. Ha ezt összevetjük azzal, hogy a Heinrich Passage székhelye a tulajdonosváltást követően is a Szabó érdekeltségi köréhez tartozó Múzeum körúti impozáns Harmónia Palota maradt, akkor nehéz másra gondolni, mint hogy tényleg csak névleges átruházásról van szó. A cégnek nincs működő honlapja, a cégtárban fellelhető gmail-es emailcímen pedig egy név nélkül kommunikáló embertől azt a választ kaptuk, hogy kérdéseinket tegyük fel írásban, de hiába: nem reagáltak rá.
A lakók és a civilek mindenesetre összefogtak, hogy mentsék, ami menthető, Józsefváros vezetése pedig melléjük állt. A kerületnek a polgármestert adó C8 Civilek Józsefvárosért Civil Társaság aláírásokat gyűjt az Üllői úton a Heinrich-udvar műemlék jellegének megőrzéséért, a lakók pert indítottak a beruházó ellen, a Civilek a Palotanegyedért Egyesület pedig lakossági fórumot próbál szervezni minden érintett bevonására törekedve.[jelen_img url=”/data/articles/0/02/article-0203/heindrich_latvanyterv_fit_670x10000.jpg” url_large=”/data/articles/0/02/article-0203/heindrich_latvanyterv.jpg” class=”block_placeholder fcenter selected” author=””]
Az UNESCO a kormányhoz fordult, melyben magyarázatot vár arra, hogy miért írja felül a gazdasági érdek az örökségvédelmi szempontokat.
Egy Heinrich-leszármazott így reagált néhány hete az aktuális helyzetre egy Facebook-kommentben: „Nagyon szomorú, szívet szaggató hír! Otthonomból, a Heinrich Udvarból kilakoltattak 1949 államosítása alatt. 1951 kitelepítése alatt hajléktalanná tettek, kisgyerekként puskatussal löktek fel a teherautóra. Vancouverben élek, de eddig minden alkalommal, ha hazamentem, beengedtek a Heinrich Udvarba. Gyerekeimet, unokáimat is visszavittem, őket is a gyökereimhez. Rettenetes a fájdalmam, hogy még ettől is megfoszt az élet.”