A zeneipar a koronavírus-járvány egyik legnagyobb vesztese – tavaly márciusban leállt az ország, és vele együtt minden, ami az ipar sajátja: a nyári nagy fesztiválokra való szervezkedés, a klipforgatások, az új dalok rögzítése. A szektor tetszhalott állapotba került. Ahogyan arról korábban már beszámoltunk, a ProArt 2020-as zeneipari jelentése szerint 2019-ben még 73,5 milliárd forint volt a magyar zeneipar „értéke”, s ehhez mérten tavaly, kiváltképp az élőzenei piac teljes összeomlása miatt, ennek legalább a hatvan százalékát veszítette el a szektor, a jelentés szerint „az élőzene-iparág válsága legalább 40 milliárd forintos bevételkiesést jelent 2020-ban a zeneipar szereplői számára. A csökkenés miatt a magyar gazdaságból kieső jövedelem akár a 262,5 milliárd forintos összeget is elérheti.” Ez a tétel úgy jön ki, hogy a zeneipar válsága érintette-érinti a klubokat és a vendéglátóhelyeket is.
Nem volt tehát meglepő, hogy a kormány lépett, és az egyebek mellett a magyar könnyűzene megújításáért és társadalmiasításáért felelős kormánybiztos, Demeter Szilárd kidolgozott egy tervezetet, amely öt éves távlatban és 25 milliárd forintban gondolkodik. „A társadalmasítás fontos lépése lehetne a könnyűzene ugyanolyan állami/államigazgatási elismerése, mint más művészeti ágaké. Divattá, trendivé kell tennünk a magyar könnyűzenét, mint ahogy lett az elmúlt években a hazai borkultúra, divatvilág vagy éppen a belföldi turizmus válhatott azzá. Ehhez elengedhetetlen, hogy a médiumokban ne csak növekedjen a magyar zenei kvóta, de sikk legyen több magyar zenét játszani, ahogy sikk legyen a magyar fesztiválokra is magyar zenekarokat kiemelt előadóként meghívni” – áll egyebek mellett a tervezetben, amely a járási székhelyek szintjéig vinné le a könnyűzene elérésének lehetőségét a Hangszert a kézbe-program mintáját alapul véve – így a járási székhelyeken hozzáférhetővé válhatna a hangszerek megismerése helyi zenészeken, oktatókon keresztül. De a legnagyobb lépés egy önálló rádióadó lenne, amely hadat üzenne a kommersznek: „A legutóbbi mérések alapján nagyságrendileg 1,2 millió ember igényei nincsenek kielégítve a rádióban: ezt be tudná foltozni egy online-offline rendszer, aminek az alapja a ráépülés lenne, közszolgálati modell alapján.” (…) „A piaci szereplők, szerzők, előadók számára ismét elérhetővé válna a rádióba jutás vágyálma.”
E tervezet jelenleg szakmai-társadalmi egyeztetésen van, és a könnyűzeneipar hosszú távú gondjait hivatott megoldani – a jelenlegieken nem segíthet. Márpedig gond akad bőven annak ellenére is, hogy a kormány tavaly 5,3 milliárdos projekttel segítette a zenei iparágat az úgynevezett Raktárkoncertekkel. Az extra gázsiért fellépő zenekarok online-koncertjeit az állami Antenna Hungária Zrt. és a Visual Europe Group nevű magáncég valósította meg, s tavaly több mint 300 előadóval rögzítettek ilyen eseményeket. Csakhogy hamarosan kiderült, hogy ez a műfaj nem online: egy-egy koncertre átlagosan csak 800 kattintás érkezett. Aztán jött egy újabb kormányzati segítség, további 2,12 milliárdos, amelyből 1,4 milliárd a klubok megsegítésére, 700 millió a fesztiválok támogatására ment.