A dohányzás világszerte súlyos közegészségügyi problémának számít, a megelőzhető megbetegedések és elhalálozások vezető oka. Habár a tudomány jelentős mennyiségű bizonyítékkal szolgál a cigarettázás káros hatásairól, a függőség gyakorisága mégsem csökkent az utóbbi évtizedekhez képest.
Magyarországon a felnőtt lakosság 20 százaléka aktívan dohányzik, 1990 és 2017 között 882 ezer ember halt meg a dohányzással összefüggésben. A dohányzás visszaszorításával a legtöbb országban állami szinten foglalkoznak, a londoni parlament nemrég fogadta el a dohánytermékek vásárlásának fokozatos betiltásáról szóló törvénytervezetet. A döntéshozók és az orvosok leginkább a dohányzás egészségkárosító hatását hangsúlyozzák, sokan remélték, hogy a cigarettásdobozokon megjelenő elrettentő képek az érintettekre is kellőképpen hatnak, de ha azok nem, a dohánytermékek árának drasztikus emelkedése biztosan elgondolkodtatja őket.
Nem így történt, ezért az ELTE PPK Addiktológiai Kutatócsoportjának tagjai, File Domonkos, Bőthe Beáta és Demetrovics Zsolt arra voltak kíváncsiak, hogy mi befolyásolja leginkább a leszokási hajlandóságot. A kutatók 1500 dohányost vontak be a vizsgálatba, ennek során a pszichológiai távolság módszerét alkalmazták. A pszichológiai távolság az a szubjektív távolság, amit a jelen és egy jövőbeli esemény között érzékelünk. Minél nagyobb ez az észlelt távolság, annál kisebb az intenzitása az érzelmi válasznak, ezért egy távoli esemény kevéssé tud változást okozni a viselkedésünkben.