Alig egy hónapja Robert Habeck német alkancellár és gazdasági miniszter átfogó energiatakarékossági tervről számolt be egy sajtótájékoztatón. Minden valószínűség szerint Oroszország a gázellátás csökkentésével próbálja zsarolni az Európai Unió országait, s ez ellen védekeznünk kell – mondta a miniszter. Az orosz-ukrán háborút megelőzően Németország gázellátásának 55 százaléka jött Oroszországból. Idén júniusra, vagyis a háború negyedik hónapjára ez 26 százalékra csökkent. Ennek ellenére a német kormány megmentette az orosz gáz legnagyobb német importvállalatát, a csődközeli helyzetbe került Unipert.
A lakosság jelentős részének kiadásait drasztikusan növeli az energiahordozók áremelkedése, miközben az élelmiszerek átlagos áremelkedésének mértéke jelenleg tíz százalék körül van. Mindez – mert a német kormány gazdasági és pénzügyi stratégiája mindig hosszú távú – teljes egészében megkérdőjelezte a korábbi energia-korszerűsítési terveket, illetve ezek megvalósítását. 2011 március második felében, alig két héttel a fukusimai atomkatasztrófa után, Angela Merkel akkori kancellár elfogadtatta a parlamenttel az összes németországi atomerőmű bezárását. Ennek határideje 2022 decembere. Jelenleg mindössze három atomerőmű üzemel Németországban, s a német koalíciós partnerek között több képviselő is az újraindításukat javasolja.
Egy atomerőmű újraindítása csaknem egy évig tart, nem beszélve az uránium behozatalával kapcsolatos bonyodalmakról, hiszen annak egy része korábban Oroszországból érkezett. Az eredeti energiakoncepció másik elemeként az összes szénbánya bezárásáról is döntött a kormány. A terv az volt, hogy az ország 2030-ra nagyrészt környezetkímélő energiával működik majd. Nap- és szélenergia, valamint a hulladék elégetése biztosították volna a gazdaság energiaellátásának több mint kétharmadát. Októbertől azonban számos szénbányát újra megnyitnak, mert ezek nélkül a jelenlegi energiaválság tovább súlyosbodna.
Ezzel egyidejűleg, a kormány döntésének megfelelően, szeptemberre a stratégiai gáztárolókat 75, október elsejéig 85, majd november elsejéig 95 százalékra kell feltölteni. Mindez azonban mindössze további két vagy három hónapra fedezi csak az energiaszükségletet. Így július végén a kormány a lakossághoz fordult, hogy mindenki próbáljon kevesebb energiát használni, melynek sokféle módja van. Augusztusra azonban újabb intézkedéseket jelentettek be. Ősztől a közintézményekben nem lehet 19 foknál melegebb. A használaton kívüli helyiségek és épületek fűtése tilos. Az előírt hőmérséklet azonban nem vonatkozik az egészségügyi intézményekre, az óvodákra és az iskolákra, valamint az idősotthonokra.
Az áramszolgáltatók 25 százalékkal emelték az árat, ez azonban átlag. A csaknem 1400 szolgáltató különböző forrásokból szolgáltatja az áramot, s ez egyes esetekben elérheti a 49 százalékot is. Augusztus közepén a kormány bejelentette, hogy hét százalékkal csökkentik az energiahordozók forgalmi adóját, az eddigi 19 százalékról 12 százalékra. Idézve Olaf Scholz kancellárt: „az állam ne gazdagodjon az állampolgárok rovására”. Szeptember elsején minden foglalkoztatott egyszeri, 300 euró összegű állami támogatást kap az októbertől érkező magasabb árú energiafogyasztás ellensúlyozására. Amint e rendelet megjelent, a koalíciós pártok mindegyike, valamint számos szakszervezet sürgette a nyugdíjasok kompenzálását is.
A Spaarkasse, ahol a lakosság megtakarításainak jelentős része van, szakértői nyilatkozatban figyelmeztette a kormányt, hogy a háztartások jelentős része kénytelen lesz hozzányúlni a megtakarításaihoz, hogy ki tudja fizetni áram- és gázszámláit. Mindez becslések szerint 24 millió fogyasztót érint kedvezőtlenül. Alighogy kilábalni látszott az ország a negyedik Covid-hullám negatív következményeiből, a háború kitörése után néhány héttel hét éven belül a második menekülthullámmal is szembe kell néznie. A hivatalos adatok szerint augusztus közepéig csaknem egymillió ukrajnai menekült érkezett. Ennek március óta több mint 4 milliárd eurós költsége van a központi költségvetésből, s a menekültek ellátásának egy része a 16 szövetségi állam költségvetését terheli (például az iskolák kiadásai).
Mindehhez jön még az aszály, ami többek között a Rajna évtizedek óta nem látott apadásával jár. Ez jelentősen megnöveli a vízi szállítás költségeit, amit a cégek egy része igyekszik az árakban érvényesíteni. A legnagyobb áramszolgáltatók segítenek az aszály sújtotta Franciaországnak is, mert ott a hűtővízként használt folyók hőmérséklete olyannyira megemelkedett, hogy néhány atomerőmű termelését le kellett állítani. Mindezek ellenére a nemzetközi hírű Kieli Világgazdasági Intézet előrejelzései a GDP 2-2,5 százalék közötti növekedését jövendölik erre az évre. Azonban ahogy a kormány több tagja is megfogalmazta, a legnagyobb veszély a társadalmi kohézió gyengülése.
Sok jel mutat erre, melyek közül az egyik kétségtelenül a lakosság álláspontjának változása az ukrajnai háborúval kapcsolatban. Eltérően a korábbi feltételezésektől, a közvéleménykutatások szerint nem változott a lakosság álláspontja sem az ukrán menekültek befogadásával, sem pedig az orosz fegyveres agresszióval kapcsolatban. Ami változott, az a hadifelszerelések küldésének megítélése: a lakosság korábbi kétharmados támogató álláspontja mára már alig harminc százalék.
A kieli gazdaságkutató intézet előrejelzése szerint az infláció tovább nő, valószínűleg 13 százalék körüli lesz, a munkanélküliség aránya azonban továbbra is 5 százalék körül marad. Két súlyos problémával néz szembe a gazdaság a közeljövőben. Az egyik a versenyképesség korábban nem tapasztalt gyengülése, míg a másik a lakossági megtakarítások várható és drasztikus csökkenése. Németország ugyan korántsincs az EU-ból kivált Nagy-Britanniában tapasztalható súlyos helyzetben, de kétségtelen tény, hogy az 1970-es évek olajválsága óta nem tapasztalt nehézségekkel kénytelen szembenézni.
Jelenleg az országnak legalább az egynegyede várja a parlament (és a kormány) újabb intézkedéscsomagját, már ami a legalacsonyabb jövedelműek és a kisvállalkozások támogatását illeti.