A legjobban Wales és Kanada fáj. Mindkettő egyszer játszott eddig a labdarúgó-világbajnokságon; Kanada akkor, amikor a magyar válogatott mindmáig utoljára volt vb-résztvevő. Sőt egy csoportba került az észak-amerikai újonccal, és legalább azt legyőzte Esterházy Márton, valamint Détári Lajos góljával (2-0).
Kanada azon a Mundialon a huszonnégyes mezőny huszonnegyedik helyére szorult, ám a magyar válogatottat is lehordta a Népsport: „Úgy lépett le a labdarúgás világszínpadáról, hogy még epizodista sem volt, emlékezetes momentumra sem futotta 270 perc alatt.”
Bár lenne most egy „momentum nélküli” 2-0 a vb-n!
Wales annál is sokkal régebben debütált, mint Kanada. Eddigi első és utolsó részvétele 1958-ban volt, és az a történet is összekapcsolódott honfitársainkkal.
A csoportbeosztást az év februárjában tartották. Az után, hogy a magyarok a vendéglátó svédekkel, valamint a mexikóiakkal és a walesiekkel kerültek össze, Barcs Sándor MLSZ-elnök azt mondta: „Boldog vagyok. A sorsolás jobban nem is sikerülhetett volna számunkra!”
Wales pótselejtezőn vívta ki a részvétel jogát. A kvalifikációs szakasz második helyezettjei közül sorsolták ki, melyikük játszhat Izrael válogatottjával a kijutásért. A belgák – hiszik vagy sem – lemondtak a lehetőségről, maradtak heten. Amikor Walest húzták ki, Jim Murphy, a walesi válogatott menedzsere kijelentette: „Kaptunk egy második esélyt. Két kézzel fogjuk megragadni.”