Talán senkit sem ért meglepetés, hogy a Transparency International legfrissebb adatai alapján Magyarország lett a legkorruptabb állam az Európai Unióban. A legkevésbé korrupt országoknak kijáró maximális 100 pontból hazánk 42 pontot ért el, ezzel négy helyet rontott a listán a tavalyi helyezéséhez képest. A pontok absztrakciója helyett nézzük, miért probléma a magas korrupció az állampolgárnak.
Hol szembesül a korrupcióval egy átlagos magyar? Reggel felébred, a kávé mellé elolvassa a híreket, politikai beállítottságától függően elborzad az éppen aktuális témáktól. Elmegy a munkába, dolgozik, majd hazafelé bevásárol, telefonálgat, igyekszik kikapcsolódni, de ha úgy hozza a sors, elmegy orvoshoz. Megkérdezi a gyerekét, hogy mi volt ma az iskolában, amire az örök klasszikus válasz érkezik: semmi.
A példaként kiszemelt állampolgár valószínűleg hasonlóan válaszolna, ha megkérdeznénk tőle, mennyire van jelen életében a korrupció? Semennyire, mondaná.
Tévedne. A korrupció ugyanis hatással van az élete számos területére. A magyar átlagkereset ma bruttó 510 ezer 500 forint, ami a kedvezményekkel együtt 352 ezer forint nettót jelent havonta. Tehát 158 ezer 500 forint csak az adóra megy el. Az átlagkereset messze az Európai Unió átlaga alatt van, 2021-ben ennél csak Bulgáriában kerestek kevesebbet. Arról nem is beszélve, hogy az alacsony jövedelmű gyermektelenek a fizetésük 44 százalékát fizetik be adóként, ami a legmagasabb teher az EU-ban. A magyarok a kiadásaik 17,8 százalékát költötték élelmiszerre 2021-ben, még az elszálló inflációt megelőzően. Ez már akkor is az EU átlaga felett volt. Nem csoda, hiszen a 27 százalékos ÁFA a legmagasabb az Európai Unióban.