A százalékok ugyanis – azon matematikai sajátosságuk miatt, hogy viszonyszámok – becsapósak tudnak lenni, hiszen nagyon függenek attól, hogy mihez viszonyítunk egy konkrét értéket. Választási adatok értelmezésénél is fontos szempont ez. Ezért ebben az esetben akkor járunk el helyesen, ha a konkrét szavazatszámokat vagy az összes választóhoz viszonyított százalékos értékeket használjuk állandó viszonyítási pontként.
A Fidesz június 9-i eredményét két összehasonlításban érdemes megvizsgálni. A korábbi EP-választási eredményeihez viszonyítva, valamint egy szélesebb kontextusban, az országgyűlési választási esélyek szempontjából.
A Fidesz a 2004 óta tartott EP-választásokon most érte el a legtöbb szavazatot. 2019-ben is már megközelítette ugyan a kétmilliós értéket, azonban átlépni most sikerült először. Ebben nyilván közrejátszott a soha nem látott mértékű részvétel, ami – a részvételi adatok elemzése alapján – jórészt a Fidesz mozgósításának eredménye.
Ha alaposan átnézzük az eddigi eredményeket, akkor látszik, hogy a Fidesz eddigi lealacsonyabb EP-választási szavazatszáma a 2014-es volt, ami egyben a legalacsonyabb részvételű uniós választásként ismert. Ráadásul a néhány hónappal korábbi országgyűlési választáson a Fidesz 2.142.142 szavazatot szerzett, amihez képest gyakorlatilag egymilliós veszteség az EP-eredmény. Akkor nem szóltak hírek arról, hogy a Fidesz a mélyponton van. Holott egy mandátummal szereztek csak többet, mint most június 9-én, ami ráadásul kettővel kevesebb volt, mint a 2009-ben elért 14 hely. Ugyanabban az évben nem sokkal később, ősszel az önkormányzati választási eredményük erősnek volt nevezhető, 2018-ban pedig ismét kétharmados országgyűlési eredményt értek el.
| EP választás | Részvételi szint | Fidesz szavazatszám |
| 2024 | 59,4% | 2 042 231 |
| 2019 | 43,6% | 1 824 220 |
| 2014 | 29,0% | 1 193 991 |
| 2009 | 36,3% | 1 632 309 |
| 2004 | 38,5% | 1 457 750 |