A mesterséges intelligencia (MI) ma a digitális univerzum legfelkapottabb témája. Joggal, hiszen ma már az MI kvázi önállóan operál szívműtétet, de híressé vált az a magyar szikefejlesztés is, melynek segítségével a rákos tumor-szövetet pontosabban tudják eltávolítani az egészséges szövetekből, mert a szike jelzi a sebésznek, hogy hol van a tumor határa, hová ne vágjon már, mert ott az ép testalkatrész él. Nem véletlen, hogy az MI a gyógyászatban, műszertechnikában hozta eddig a legnagyobb sikereket. Az önvezető gépjárműveket is az MI vezérli – igaz, ma még jelentős kockázattal. Veszélyes mivoltának példája, hogy Kaliforniában a sofőr nélkül haladó autók több halálos balesetet is okoztak. Érdekes, hogy az önvezető teherautókkal ugyan már tisztes mennyiségű tesztet végeztek, ám súlyos hibákról nem tudunk. (Bár lehet, hogy vannak karambolok, csak ezeket a média nem tartja olyan érdekesnek, mint a személyautó-kísérleteket). A mai felhasználásuk körébe tartozik az arcfelismerő MI, a terroristák kiszűrésének fontos eszköze is. (Ez mellesleg a társadalom totális ellenőrzésének – egyedekre lebontott megfigyelésének – is alapvető eszköze.)
Mindehhez csak annyit tennék hozzá, hogy egy-egy ilyen MI eszköz „betanítása” nagyon drága, mert temérdek adattal dolgozik, az adatok felhalmozása, feldolgozása, címkézése pedig vagyonokba kerül. Az egyik arcfelismerő MI-hez legalább százötvenezer ember profilját kutatták végig, amihez temérdek kutató, idő, eszköz volt szükséges. Nem olcsó játék ez a ma legdivatosabb, leghatékonyabb digitális formáció. Az MI fejlesztések és felhasználásaik terén igencsak megnőtt a mamutcégek versenye. Sok területen Kína jár az élen Amerika mellett, vagy épp előtt járva. A kíber-szféra kutatásában hihetetlen módon megugrott az egykor fejletlen ország tudománya.
Egy szó, mint száz: az MI fantasztikus jelen-jövő perspektívát nyitott az emberiség számára. De most a fejlesztés-fejlődés árnyoldalairól akarok szólni. Vagyis az MI kevésbé emlegetett veszélyeiről és csapdáiról. A néhai Stephen Hawking, a cambridge-i egyetem elméleti fizika-tanszékének világhírű tudósa már egy 2016-os beszédében megnyomta a vészcsengőt, mondván, hogy a mesterséges intelligencia „vagy a legjobb, vagy a legrosszabb dolog, ami valaha is történt az emberiséggel”. Vagyis nagyobb óvatosságot kért az emberiséget veszélyeztető fejlesztésekkel foglalkozóktól. De e téren mások is szkeptikusok: az oxfordi egyetem és a Google DeepMind nevű részlegének kutatói azt állítják, hogy a mesterséges intelligencia fejlett formái veszélyesek az emberi életre.