Magyar Péter social médiára alapozott influenszer politizálása olyan, mint az USA első Öböl-háborúban használt légiháborús katonai stratégiája, amely azon alapult, hogy távolról, leginkább légitámadásokkal kényszeríti térdre az ellenfelét, anélkül, hogy jelentős szárazföldi műveleteket hajtana végre, csapatai közvetlen harcba bocsátkoznának az ellenséggel, csatákat vívnának, területeket foglalnának el és tartanának meg. Tudjuk a történelemből, hogy ennek mi lett a vége. Szaddám Huszein rendszerét akkor sikerült megdönteni, amikor amerikai harckocsik vonultak Bagdad utcáin.
Nincs ez másképp a politikában sem. Az aktív socialmédia-kommunikáció, az influenszer-politizálás csak egy pontig elég. Lehet vele tematizálni a közbeszédet, fel lehet építeni vele egy támogatói magot, azonban a hosszú távú politikai építkezéshez, a sikeres választási szerepléshez ennél többre van szükség. Egy kormányváltáshoz pedig végképp többre, többek között a kormányzóképesség igazolására. Azt viszont leginkább közvetlen politikai konfliktusokban lehet bizonyítani, olyan terepen, ahol megmutatkozhat az, hogy egy politikus vagy egy politikai erő nemcsak kommunikálni tud, hanem van stabil értékrendszere, amely mentén cselekszik is. Ahol meg tudja mutatni azt, hogy mire számíthat tőle a választó, ha rá bízza a vezetést. Képes-e az általa képviselt értékeknek megfelelő döntéseket hozni, képes-e biztosítani a stabilitást, a biztonságot az állampolgárok számára, képes-e ehhez biztosítani a megfelelő politikai és társadalmi támogatottságot.
Ilyen terepet kell választania és ott helyt állnia Magyar Péternek és a Tisza Pártnak ahhoz, hogy a 2026-os választáson eséllyel induljon a kormányzásért folyó küzdelemben. Mert ellenzéki szereplő az elmúlt tizennégy évben nyert már like-bajnokságot a kormánnyal szemben, százezres tömeget is vitt már utcára, sőt még a Fidesz támogatottságát is megközelítette a közvélemény-kutatásokban. Ennek ellenére a választásokon rendre Orbán Viktor és a Fidesz szerzett kétharmados többséget.
A magyar politikai rendszerben ráadásul véges számosságú olyan terep van, ahol ilyen politikai teljesítményt lehet kifejteni. Az Országgyűlés ilyen funkcióját tudatosan gyengítette el a Fidesz. Az, hogy mi történik a parlament ülésein, milyen éleshangú kritikák érik ott a kormányt és arra milyen reakciók születnek, egy szűk ellenzéki rajongótáboron kívül már nem foglalkoztat senkit. A törvényhozási munka jelentőségét szinte a nullára csökkentette a Fidesz azzal, hogy az ellenzéki kezdeményezéseket sokszor még napirendre sem veszik, nemhogy érdemben foglalkoznának velük. Az Országgyűlés így nem más, mint a NER törvénygyára, ahol a kormánypárt által beterjesztett javaslatok szinte automatikusan jogszabállyá válnak, mármint, ha a kormány igénybe veszi egyáltalán a képviselők jóváhagyását, hiszen az állandósult veszélyhelyzet országában egy rendelettel is meg lehet oldani szinte bármit.
Az Európai Parlamentben kifejtett politikai tevékenység belpolitikai jelentőségéről is van tapasztalatunk. Európai mércével mérve Donáth Anna és Cseh Katalin is elismerésre méltó munkát végzett 2019 és 2024 között az EP-ben, de ezt sem ők személyesen, sem a mögöttük álló Momentum nem tudta belpolitikai nyereségre váltani. A Momentum a 2024-es választáson súlyos vereséget szenvedett, még a mandátumszerzési küszöböt sem érte el.
A Momentum politikai eredményét kizárólag azok az önkormányzati pozíciók jelentik, amelyeket politikusai sikerrel szereztek vagy tartottak meg. Budapest VI. kerületében Soproni Tamást 66,4 százalékos támogatottsággal választották újra, Zuglóban Rózsa András úgy tudott győzni, hogy Horváth Csaba, az ellenzék által támogatott eddigi polgármester is elindult. Mindez megerősíti azt, hogy az önkormányzati munka valóban alkalmas terep a politikai építkezésre. Főleg, ha a fővárosról vagy valamelyik nagyvárosról van szó. 2018 óta minden ellenzéki miniszterelnök-jelölt ebből a közegből érkezett. 2018-ban Karácsony Gergely Zugló polgármestereként indult el az MSZP és a Párbeszéd közös miniszterelnök-jelöltjeként. Majd 2019-ben már főpolgármesterként vett részt az ellenzéki előválasztáson, ahol végül Márki-Zay Péter, Hódmezővásárhely polgármestere lett az ellenzéki pártok közös kormányfőjelöltje. De felidézhetjük azt is, hogy 2017-ben – rövid ideig – Szeged polgármestere, Botka László is az MSZP miniszerelnök-jelöltje volt.
Magyar Péter és a Tisza Párt is valószínűleg ezeket a lehetőségeket vehette számba az elmúlt hónapokban. Politikai terepkeresésük nyomai a nyilvánosságban is megjelentek. Kezdődött azzal, hogy az akkor még alelnök felvegye-e az EP-mandátumát. Az EP-pozíció vállalásával kapcsolatos egyik érvként felmerült az is, hogy – még ha korlátozott módon is –felszólalhat az Országgyűlésben. Végül szeptember elején egyértelművé vált, hogy hol lesz az a terep, ahol Magyar Péter, immáron a Tisza Párt elnökeként, igazolni akarja kormányzóképességüket, amit valódi politikai csatatérként fog használni.
Szeptember 10-én Facebook-posztban jelentette be a Budapest jövőbeli működésével kapcsolatos elképzeléseit. Ebben a posztban egyértelművé teszi, hogy a Tisza Párt frakciója önálló politikai szereplő lesz, nem vesz részt semmilyen formában a főváros operatív működtetésében, vagyis nem javasol főpolgármester-helyettest és nem delegál senkit a fővárosi cégek vezetőségeibe. Egyértelművé teszi, hogy nem támogatja az „óellenzék” (az MSZP és a Demokratikus Koalíció) szereplőit a fővárosban. Budapest helyzetéért pedig Karácsony Gergelyt és Orbán Viktort teszi felelőssé. Saját pártját pedig a budapestiek érdekeit szolgáló, a főváros fejlesztéséért dolgozó politikai erőként definiálja.
Magyar Péter elképzelései Budapest jövőbeli működésével kapcsolatban
1. A TISZA Párt nem köt semelyik frakcióval koalíciót. Főpolgármester-helyettest nem javasol, ahogy a budapesti cégek igazgatóságaiban és felügyelőbizottságaiban sem vesz részt.
2. Főpolgármester-helyettest Karácsony Gergelynek van joga jelölni. A törvényes működéshez legalább egy helyettesre szükség van.
3. A TISZA Párt frakciója az eddigi helyetteseket bizonyosan nem szavazza meg, mert a budapesti választók egyértelmű ítéletet mondtak a DK-MSZP politikusok eddigi munkájáról.
4. A főváros jórészt a kormányzati elvonásoknak is köszönhetően a csőd szélén áll, szinte semmilyen érdemi fejlesztésre sincs lehetőség. Budapest működtetéséhez Karácsony Gergelynek és Orbán Viktornak azonnal rendeznie kell Budapest és a kormány kapcsolatát, lehetőség szerint nyilvános, transzparens módon.
5. Jelenleg felelős politikus nem beszélhet budapesti olimpia rendezésről, amikor a főváros a legalapvetőbb jogszabályi kötelezettségeinek sem tud megfelelni a forráshiány és az átláthatatlan működés miatt. Mindenféle olimpiai álom előfeltétele egy országos, ügydöntő népszavazás, a Budapesttől elvont források kifizetése és egy nyílt szakmai párbeszéd.
6. Az egyeztetések és a nyilatkozatok alapján egyértelmű, hogy sem a Fidesz, sem a Kutyapárt, sem a TISZA nem jelöl főpolgármester-helyettest. Az is világossá vált, hogy Karácsony Gergely eddigi helyetteseit pedig nem választja meg az új összetételű közgyűlés.
7. A törvényes működés és a főváros pénzügyi helyzetének biztosítása és az eddigieknél szakmaibb városvezetés érdekében javaslom megfontolásra Karácsony Gergelynek, hogy jelöljön olyan főpolgármester-helyettest, akinek a személye ezekre garancia lehet és aki a közgyűlésben meggyőző többséget kaphat egy titkos szavazáson.
8. Természetesen a főpolgármesternek lehetősége van arra is, hogy a választók akaratával szembe menve, a Fidesszel és a DK-val összefogva, az eddigi helyetteseit terjessze a közgyűlés elé és egy Fidesz-DK koalícióval irányítsa Budapestet.
9. Ahogy azt korábban többször is jeleztük a TISZA Párt a budapestiek érdekét szolgáló előterjesztéseket megszavazva, a város működőképességének fenntartása és a főváros fejlesztése érdekében fog politizálni. A város működőképességének és irányíthatóságának fenntartása ezen túlmenően a főpolgármester és a kormány felelőssége.
A Budapest működéséről szóló kilenc pont az egyik első legegyértelműbb stratégiai lépése Magyar Péternek és a Tisza Pártnak. Ebben ugyanis meghatároznak egy politikai konfliktust, és meghatározzák az egyes szereplők pozícióját úgy, hogy a Tisza Párt számára az a lehető legnagyobb politikai hasznot hozza, a kudarcok felelősségét pedig a többi szereplőre hárítsa.
Azzal, hogy egyértelművé teszik, sem a jelenlegi, sem bármilyen korábbi ellenzéki szereplőhöz köthető főpolgármester-helyettest nem szavaznak meg, arra kényszerítik Karácsony Gergelyt, hogy ha biztosítani akarja a törvényes működést, vagyis, hogy legyen legalább egy főpolgármester-helyettese, akkor azt nem választhatja még megmaradt politikai szövetségesei közül. Így egy politikailag súlytalan helyettest vagy helyetteseket kell választania, ami a főváros politikai küzdelmeiben nehezíti a főpolgármester helyzetét, mivel minden politikai konfliktust neki kell felvállalnia, s nem tud kialakítani egy politikai teherelosztási rendszert a helyetteseivel. Ezen felül, a főpolgármester-helyettesek teljes cseréje operatív többletterhet is jelent Karácsony Gergely környezete számára. Hiszen a főpolgármesteri hivatal működését is az új helyzethez kell alakítani. A legnehezebb feladat ebben valószínűleg Kis Ambrus jelenlegi főpolgármester-helyettes pótlása lesz, aki eddig főleg az operatív irányításért felelt Karácsony Gergely mellett. Egy meggyengített főpolgármesternek kell így a Tisza Párt és a régi politikai szereplők számára létrehozott fővárosi mexikói patthelyzetben manőverezni. Mert a közgyűlési többséghez szükséges 17 szavazat csak úgy állítható elő, ha a főpolgármester és az őket támogató pártok elfogadják Magyar Péter feltételeit egy-egy döntés kapcsán. Ha szembemennek vele, akkor viszont a Fidesszel kell megállapodásra jutniuk.
Jól látszik, alapvetően nincs olyan forgatókönyv, amelynek nem a Tisza Párt a politikai nyertese, bármit lép is a többi szereplő. Hiszen, ha a főpolgármester elfogad egy tiszás kezdeményezést, javaslatot, azzal megerősíti Magyar Péter kormányzóképességét, hiszen képes a saját céljai érdekében politikai többséget létrehozni úgy is, ha tőle politikailag távoleső szereplőket kell erre rávennie. Ha viszont Karácsony Gergely a Fidesszel működik együtt a többség biztosítása érdekében, akkor dupla politikai hasznot generál a Tisza számára, hiszen egyrészt elidegeníti magától azokat az ellenzéki szavazókat, akik semmilyen együttműködést nem tudnak elképzelni a kormánypárttal, másrészt eleget tesz Magyar Péter felszólításának, hogy a főváros érdekében jusson megállapodásra Orbán Viktorral. Ha pedig a főváros az elkövetkező időszakban kormányozhatatlanul sodródik, akkor a Tisza Párt elnöke jó előre megnevezte ennek felelőseit: Karácsony Gergely és Orbán Viktor. Semmiképpen sem ő. Mindezek a politikai játszmák szinte végtelen mennyiségű olyan helyzetet hozhatnak létre, amelyben Magyar Péter olyan politikai szereplőként tűnhet fel, aki a főváros és az emberek érdekében akar tenni, de ebben akadályozza őt az óellenzék és a kormány. Ezekben a helyzetekben hatékonyan építheti saját kormányzóképességét mind a meglévő hívei, mind a politikai kötődésükben bizonytalanok körében.
A mexikói patthelyzet lényege, hogy a benne lévő szereplők bármit lépnek is, az mindegyikük számára kockázatot jelent, veszteséggel jár. Az ilyen helyzeteket rendkívül nehéz feloldani, de nem lehetetlen. A játékelmélet több megoldást is ismer rá, például azt, hogy a külső fenyegetés hatására a szereplők találnak valami olyan megoldást, amely bár számukra is veszélyes, de a külső fél számára is veszteséget jelent. De az is egy lehetőség, hogy valamelyik fél olyan lépésre szánja el magát, akár jelentős áldozat árán is, amely felborítja az addigi erőviszonyokat és teljesen új helyzetet eredményez. A politikában ezek egyike sem kizárt, azonban jelenleg ezekre még semmilyen jel nem utal. Így egyetlen dolog bizonyos, a Tisza továbbra is árad.
A szerző a Forrás Társadalomkutató Intézet alapítója.