1%

Te is látod, hogy a világunk kihívásokkal teli. A Jelen elhivatott abban, hogy mélyre ásson, összefüggéseket mutasson meg, és őszintén beszéljen a minket körülvevő valóságról. 

De ez a munka csak akkor lehetséges, ha vannak, akik mellénk állnak.

Most te is a részese lehetsz ennek a küldetésnek. Ajánld fel SZJA 1%-od a Jelen Mindenütt Alapítványnak, és járulj hozzá, hogy a valódi történetek továbbra is napvilágot láthassanak!

Jelen Mindenütt Alapítvány
Adószám: 19300573-1-41

Magyar Alföld – felülről vezérelt történelem, felülről vezérelt élet

Olvasási idő: kb. 6 perc
Hogy lehet az, hogy bizonyított tények és adatok szerint nem jó itt az élet, alacsony a jövedelem, elöregedés, elvándorlás sújtja az Alföld településeit és lakosságát, mégis – a vidék minden változatossága és egyenlőtlensége ellenére – az immár negyedik ciklusban folyamatosan uralkodó hatalom stabil bázisa az itteni népesség? A választ úgy lehet megtalálni, ha pontosan és részletesen megismerjük a területi folyamatokat. Erre kínált alkalmat a Békéscsabán megrendezett VII. Alföld Konferencia, amelyen több mint száz társadalomkutató nagyon sokféle megközelítésben ismertette és elemezte a környezeti, demográfiai, gazdasági és társadalmi integrációs folyamatokat.

Nem folytonos az Alföld történelme, ezért nem organikus a fejlődése. Válságok és a rájuk adott, ideig-óráig megfelelő válaszok alakították e vidék sorsát. A török hódoltság elpusztította az itteni népességet, elvadította a tájat, a török kiűzése utáni soknemzetiségű, sokféle kultúrájú újratelepítés pedig szükségszerűen más világot teremtett, mint ami elpusztult. A benépesülés és sokasodás földhiányhoz vezetett, az pedig kiváltotta a természeti világot átalakító folyószabályozást. Sokkal több lett a termőföld, de a vizet elvezették, a biológiai változatosság visszaszorult, az Alföld kiszáradt, egyes részeit ma már félsivatagos területként tartják számon.

A 20. század nagyon erős, nagyon gyors, ám történelmi léptékkel mérve rövid távú változásokat hozott. Mire a század első felének nagy problémája, a földkérdés a földosztással megoldódott, akkorra a technológiai fejlődés és az erőltetett iparosítás már új válságot teremtett: nem kellett annyi ember az élelemtermeléshez, ugyanakkor az extenzív iparfejlesztés a városokba szívta, életmódváltásra kényszerítette a népesség jelentős részét. A vidéken maradóknak a háztájizás, a telephelyes ipar és a modernizált termelőszövetkezeti nagybirtok együttélése egy rövid évtizedre viszonylagos jólétet, egyensúlyt és törékeny biztonságot teremtett. Ennek azonban véget vetett a rendszerváltás, a KGST-piacok elvesztése, az ipari telephelyek bezárása, a téeszek gyors felbomlasztása.

https://jelen.media/kozelet/kovach-imre-a-tomegek-jelenleg-nem-szavaznanak-a-stabilitas-ellen/

Nem véletlen az alsó középosztályok félelme a bizonytalanságtól, a válságtól, s a bizalmatlansága minden változással szemben. Vidéken a rendszerváltást jellemzően úgy élték meg, hogy kevesen – kívülről nézve munka és érdem nélkül – meggazdagodtak, sokan elszegényedtek, létbizonytalanságba süllyedtek. Elveszett a mérsékelten jó élet, és rosszabb jött helyette, nem jobb. A korszerűtlen munkahelyeket nem váltotta korszerű. A lakóhelytől elérhető távolságra alig maradt munkaalkalom. Az élet munkájával megteremtett lakóingatlanok elértéktelenedtek. A fiatalok elvándoroltak, az óvodákba, iskolákba egyre kevesebb gyerek jár, leépülnek a közszolgáltatások.

Legyél az előfizetőnk!

Csatlakozz a Jelen közösségéhez, segítsd a lap működését!
És olvasd tovább ezt a cikket!

Előfizetési csomagok

Már előfizető vagy? Jelentkezz be itt!