Több mint egymilliárd forint közpénz jutott alsó hangon a négy kormánypárti hetilapnak 2020-ban állami reklámból – és ez csak a print hirdetések listaára, az online költéseket nem vizsgáltam. Idén februárban közel száz munkaórát töltöttem el egy könyvtárban, hogy az abban az évben megjelent összes hetilap valamennyi számát átnézzem, kockás füzetbe írva a kormányzati, a száz százalékban állami tulajdonban lévő cégek, valamint a piacról érkezett hirdetéseket. Emellett kikerestem a 2020-as listaárakat, tehát azt az árat, amelyen a lapok hivatalosan árulták a reklámfelületeiket – a korábban nyilvánosságra került esetekből tudjuk, hogy az állam ilyen helyzetekben nem alkudozik, listaáron vagy afölött vásárol hirdetést, hiszen a cél nem az üzenet hatékony célba juttatása, hanem az, hogy minél több pénzt adjanak a kedvezményezett médiavállalkozásoknak.
Abban az évben a nyomtatott hetilapok piacán tíz szereplő volt: a kormányhoz közel álló médiaóriás, a KESMA három lapja (a gazdasági Figyelő, a vidékieknek szánt Szabad Föld és az értelmiségnek készülő Mandiner); a nem a KESMA alá tartozó, de erősen kormánypárti Magyar Demokrata és hat független. A függetlenek közül az egyiket, a 168 óra hetilapot az új tulajdonosa éppen kormányközelivé állította át, ezért sok újságíró otthagyta, a távozók alapították meg 2020 májusában a Jelent. A többi független lap: a liberális Magyar Narancs, az irodalmi-közéleti Élet és Irodalom, a gazdasági HVG és a konzervatív, ám erősen kormánykritikus Magyar Hang. Ha a példányszámokat nézzük, nagyjából fele-fele a piac – a kormányfüggetlen lapok valamivel többet adtak el, mint a négy kormánypárti, de a különbség nem jelentős. Összesen nagyjából 120 ezer újság eladásáról beszélünk hetente – nem kevés, de azok az idők sajnos rég elmúltak, amikor egy-egy közéleti lap százezres példányszámban fogyott Magyarországon.
Harmincötezer oldal átnyálazása után az eredmény sokkoló: a kormány kizárólag a négy kormánypárti hetilapban hirdetett, pontosan háromszáz teljes oldalon.
További 213 oldal állami céghirdetés is jutott nekik, ám valami fatális véletlen során jutott két oldalnyi MVM reklám a 168 órának is – az éppen „változó” lapot akkor már otthagyta a munkatársak jelentős része. Még egyszer: a négy újságban 2020-ban összesen 513 oldalnyi állami hirdetés volt, listaáron, felárak és kedvezmények nélkül 1.04 milliárd forint értékben. Mellékszál, de apró érdekesség, hogy az állami tulajdonú vállalatok közül a legaktívabb a MVM és a Szerencsejáték Zrt volt, ők összesen 133 oldalnyi hirdetést vásároltak meg a kormánypárti lapokban.
A kormánynak van humorérzéke is. „Minden élet számít” szlogennel futott egy kampányuk 2020 őszén, a pandémia második hullámának idején. Úgynevezett társadalmi célú hirdetésben hívták fel a figyelmet a négy kormánypárti hetilapban egész oldalakon a koronavírus elleni védekezés fontosságára, de a szlogen nem volt teljesen igaz: a kormányfüggetlen hetilapok olvasóinak élete mégsem számított annyira, hogy őket is figyelmeztessék a veszélyekre.
Ha megkérdezzük a kormányt erről, a rájuk jellemző cinizmussal azt mondja: ők nem is hirdetnek, nincs itt semmi látnivaló. Pedig minden hirdetésben ott állt alul ez a mondat: „Készült Magyarország Kormánya megbízásából.” Magyarázatuk szerint egy közbeszerzési pályázatot írtak ki (ezeket egy fatális véletlen folytán a legtöbb esetben ugyanazok, vagyis Balásy Gyula két cége, a New Land Media KFT. és a Lounge Design KFT. nyerik el), így a magáncég dönt arról, hova helyezi el a kormány hirdetéseit. Minden törvényes, állítják, de a tények makacs dolgok: elképesztő mennyiségű közpénz került kizárólag a kormánybarát média számlájára.
Képzeljük el, mennyire életszerű, hogy az állami milliárdokat a magáncég Rogán Antal propagandaminiszter megkérdezése nélkül, az ő akarata ellenére költi el? Még ha így is volna, a kormány felelőssége akkor is felvethető: hagyja a közpénzt elherdálni, piactorzító és egyenlőtlen módon elkölteni. Ám sokkal inkább valószínű, hogy pontosan megmondták a reklámügynökségnek, hol és mennyit kell hirdetni, ezért landolt az összes pénz a kormánypárti orgánumoknál, teljesen figyelmen kívül hagyva a piaci realitásokat és a hatékonysági szempontokat.
Érdekes megnézni azt is, mekkora volt a négy kormánypárti lap print hirdetési bevétele állami forrásokból a független lapok egy részének éves összbevételéhez képest. Az eredmény itt még sokkolóbb: a Figyelő (277 millió), a Mandiner (293 millió) és a Szabad Föld (328 millió) közpénzből érkező hirdetési bevétele egyenként is nagyobb volt 2020-ban, mint akár az Élet és Irodalom, akár a Magyar Narancs, akár a Magyar Hang éves összforgalma!
„Mi soha nem vetemednénk arra, hogy elhallgattassuk azokat, akik nem értenek egyet velünk” – mondta Orbán Viktor. Erre valóban nincs is szükség, pont elég, ha megöljük a piacukat.
(A szerző a Magyar Hang lapigazgatója)