Kedves Peti!
Köszönöm, hogy válaszoltál írásomra, amiben a Pride kapcsán a melegekről, melegségről, az LMBTQ-mozgalomról és a nem-bináris emberekről szóló Facebook-bejegyzésedet kritizáltam. Be kell valljam, hogy soraidat olvasva csalódtam, mert úgy tűnik, nem értetted meg, pontosan miről is szólt a bírálatom.
Írásom egyik legfőbb üzenete az volt, hogy a demokratikus nyilvánosság alapja, hogy nem kérdőjelezzük meg az emberi méltóságot. Ez a feltétel egyébként régebbi, mint a mai értelemben vett demokrácia. Egy Jézus nevű ókori, zsidó tanítónak köszönhetjük, aki az Ószövetség morális emberi egyenlőségről szóló üzenetét tette univerzálissá, megteremtve ezzel az egységes emberiség fogalmát. Ez a gyönyörű, végtelenül egyszerű és egyszerre radikális gondolat civilizációnk alapja, amihez azóta sem tudunk felnőni, de amire folyamatosan törekednünk kell. (Disclaimer: nem vagyok vallásos.) Ezt képviselte egyébként az amerikai közvéleményben a maga korában igencsak népszerűtlen dr. Martin Luther King. Magyarországon pontosan ezt képviselte Solt Ottília és Setét Jenő. És ezt képviselték a Stonewall lázadói is. Ez egyébként eredetileg egy afroamerikai transznők (!) vezette, igazi LMBTQ-koalíció volt, mert a melegek és a leszbikusok is pontosan értették, hogy egy csónakban eveznek mindnyájan. A szexuális kisebbségek, a szexuális identitások szabadsága és egyenlősége csak akkor érhető el, ha mindenki szabad és egyenlő.
A maga korában minden, ma már egyértelműnek tekintett gondolatra ugyanúgy rásütötték, hogy „luxus hitvallás”, ahogy te most a nem-bináris emberek elfogadására sütöd ezt rá. Érdekes „luxus hitvallás” az, ami az érintettek számára egyenesen életük előfeltétele. Ugyanígy gúnyolták az USA-ban a feketék azonnali és teljes jogegyenlőségét követelőket. Így gúnyolják itthon a cigányság azonnali valós jog- és társadalmi egyenlőségét követelőket is („lakjál te közöttük”, „a Rózsadombról könnyű megmondani, mi a helyes”).
Mellékes megjegyzésem, hogy a luxus hitvallás egyébként definíció szerint nem az, amire te használod, hanem olyan fogyasztói magatartás, ami csupán a morálisan vagy ökológiailag helyes magatartás társadalmi jelzésére szolgál, hiszen csak a gazdagok engedhetik meg maguknak. A valós megoldás ugyanis nem egyéni, hanem politikai – társadalmi – lenne. Lásd a méregdrága, amúgy helyesen, fenntarthatóan és fair módon gyártott, ökopamutból gyártott ruhák és az 1000 forintos pólók esetét. A piac politikai cselekvés hiányában a fenntarthatóságot csak luxus fogyasztásként tudja szállítani.
A nemek biológiai tények, írod. Olvasd el figyelmesen, kérlek, a cikkemet újra, én ezt sehol nem tagadom. Igen, vannak biológiai nemek, és ezeknek igenis van hatása ránk. Ebből a biológiai meghatározottságból van, ami „kemény”, amin nem változtatnak társadalmi gyakorlatok, ilyen szerintem a fizikum kérdése az élsportban. Vannak olyanok, amikhez a társadalmi gyakorlatok rendelnek hátrányokat (ilyen például a menstruáció vagy a terhesség, szülés), és vannak, amelyeknek semmi „objektív” biológiai okuk nincs, teljes egészében társadalmi gyakorlatok következményei (ilyen a vagyoni helyzet, a vezető tisztségekben létező egyenlőtlenség, ahogy a nők és gyerekek elleni tömeges, férfiak által elkövetett erőszak). De itt társadalmi nemekről, szexuális és nemi identitásról beszélünk, mert az úgynevezett biológiai tények igenis, társadalmi gyakorlatok során nyernek értelmet és sok esetben egyenesen így keletkeznek. Sajnos a modernitásban a legégbekiáltóbb igazságtalanságokat kellemetlenül gyakran próbálják „biológiai tényekkel” igazolni…
Te következetesen összemosod a transzneműeket az összes nem-bináris emberrel. A transzneműek azonban nemet akarnak váltani és ennek elismeréséért küzdenek, valójában tehát nem akarnak kilépni a bináris logikából (erre a nemváltásuk akadályozásával és nem elfogadásával kényszerítik rá őket). Sok nem-bináris ember azonban nem kíván biológiai nemet váltani (nem érzi úgy tehát, hogy rossz testbe született volna), hanem a társadalmi nemeket nem érzi magára érvényesnek. Én azt írtam cikkemben, hogy álláspontod attól kirekesztő, hogy te kategorikusan tagadod ezeknek az embereknek a létezését. Ezzel pedig kilépsz a demokratikus nyilvánosság, a morális egyenlőség értékrendjéből (veszélyes, ingoványos talaj ez, aminek nagyon rossz vége lehet, ha rálépsz!).
Veled ellentétben én azt állítom, hogy a nem-bináris és transznemű emberek törekvéseiről igenis tabuk nélküli vitát kell folytatnunk. Ez egy új terület, nincsenek szerintem senkinek kész válaszai. Egyet nem tehetünk, méghozzá azt, hogy minden nem-bináris és transznemű embert egységes, fenyegető tömegnek tekintünk (hiszen nem azok, és köztük is sok vita van), és tagadjuk a létezésüket.
A válaszodban nekem a legnyugtalanítóbb az volt, hogy mintha cikkemet elsősorban egy személyed elleni támadásként értelmezted volna. Nem, ez a vita nem rólad vagy rólam szól, hanem egy alapvető fontosságú társadalmi kérdésről. Alapvető fontosságú és nemcsak valami elvont, elméleti szinten, hanem sok embertársunk számára szó szerint életbevágóan. Tőlem aztán biztos soha nem hallottál vagy olvastál olyat, hogy az lenne veled úgymond a baj, hogy Schmidt Mária az édesanyád (sőt, amikor ezzel támadtak, az együttérzésemről és támogatásomról biztosítottalak).
A kérdésem, vagyis az, hogy kinek is szántad bejegyzésedet, nem arra utalt, hogy ezzel kívánsz szavazatot szerezni a pártodnak. Hanem arról, hogy a mai Magyarország létező politikai és társadalmi kontextusában, mint politikai cselekvés – hiszen politikus vagy – mire irányult. Ebben továbbra is tanácstalan vagyok.
Miközben mi a Jelen hasábjain vitatkozunk egymással, Magyarország egy olyan hely, ahol minden (ismétlem minden) LMBTQ-embert kiírnak a nyilvánosságból a magyar kormány és hatóságok tevékeny részvételével és buzdításával.
A maga alpári, nyíltan neonáci módján az eredeti Facebook bejegyzésedet részben egyetértően idéző Bayer Zsolt fogalmazza ezt meg a legőszintébben: az LMBTQ embereket egyelőre „csak” a négy fal közé, a láthatatlanságba, a titkolózásba, a szégyenbe akarják visszakényszeríteni. Egyelőre. Erre szolgál az LMBTQ-tematikájú könyvek fóliázása, a Líra megbírságolása azért, mert egy teljesen ártatlan ifjúsági regényt az ifjúsági irodalom között, és nem becsomagolva, csak a pult alól merte árulni. Erre szolgál, hogy a legfrissebb hírek szerint a magyarországi könyvesboltok többségéből minden LMBTQ-tematikájú vagy akár „csupán” nem heteroszexuális szereplőket is tartalmazó könyv eltűnhet. És ugyanígy, erre szolgál a transzneműeket jogilag eltörlő 33-as paragrafus és a transznők kizárása a nőknek szóló korkedvezményes nyugdíjból. Magyarország jelenleg egyetlen szivárványszínű padot sem tud elviselni. A Pride lehető legpolgáribb hirdetését este 10 és hajnali 5 között lehet csak sugározni. Írtad, hogy köztünk van családi kapcsolat. Ez így van, de ugye, ennek jellegét is csak este 10 és hajnali 5 között fejthetnénk ki, méghozzá csakis egy templom vagy iskola 200 méteres körzetén kívül…
A melegek és a nem-bináris emberek elleni gyűlöletkampány és törvények ugyanannak a politikának részei. Ettől a politikától elválaszthatatlan Orbán fajvédő retorikája is, a menekültek elleni gyűlölet és az ellenük irányuló, nagyon is konkrét és kriminális gyakorlatok. És mindez elválaszthatatlan az Orbán-rezsim egyre nyíltabb önkényuralmával, a magyarok szociális jogainak elvételével, a korrupcióval, az eredetileg is gyenge jóléti állam felszámolásával, az egészségügy, az oktatás csődjével, az embertelen, helytelen és káros iparpolitikával, kulturális és természeti értékeink eldózerolásával. Ezek mind ugyanannak az egységes politikának a szerves részei. Ellenzéki politikusként így, 2023 közepe felé, illene ezt végre felismerni.
Orbánék legfőbb szövetségese önkényuralmi törekvéseikben a magyar társadalom atomizáltsága, a szolidaritás hiánya, a társadalmi intézmények és szervezetek gyengesége. Vezető ellenzéki politikusként akár azon is dolgozhatnál, hogy segítesz az egyes, külön-külön megtámadott társadalmi csoportnak, szakmának, intézménynek, szervezetnek, hogy egymásra találjanak, hiszen együtt megálljt tudnának parancsolni a pusztításnak. Nem fér a fejembe, hogy ehelyett miért egy szó szerint halálos fenyegetés alatt álló kisebbségen belül próbálod a még meglévő szolidaritást felszámolni, és az egyes csoportokat egymás ellen fordítani.
Nyitókép forrása: Pudapest Pride