Kurt Gödel osztrák matematikus, logikus és tudományfilozófus volt. Brünnben született 1906-ban, meghalt Princetonban, 1978-ban. A 20. század egyik legnagyobb hatású matematikusa volt. Itt és most csak a világot megrengető nemteljességi tételéről lesz szó (valójában ez két tétel, de ezen most lépjünk túl), ami a következő: minden ellentmondásmentes, a természetes számok elméletét tartalmazó, formális-axiomatikus elméletben megfogalmazható olyan állítás, mely se nem bizonyítható, se nem cáfolható. Kicsit pongyolábban fogalmazva, minden „valamirevaló” elméletnek van megoldhatatlan problémája. Még pongyolábban fogalmazva: vannak olyan kérdések, amelyek nem válaszolhatók meg az axiómarendszer fogalmaival.
Akiknek már távoli ködbe vész a középiskolásai matematika óra, azok számára írom, hogy az axióma alaptétel, alapigazság, aminek hitelességét senki nem vonja kétségbe, amelyet az adott keretek között magától értetődőnek fogadunk el, és úgy tekintjük, hogy az nem szorul további bizonyításra. Erre építhető minden más elv, elgondolás az adott logika szerint. Vannak tehát olyan kérdések, amelyek kivezetnek az axiómarendszerből. A válasz rájuk máshol, más fogalomrendszerben keresendő.
Az már szinte közismert, hogy a matematika az élet minden területére bevonult. Már régóta megkerülhetetlen a fizikában, a kémiában, a biológiában, a geológiában, de a társadalomtudományokban, a szociológiában már éppen úgy jelen van. Mégis felmerülhet a kérdés, hogy hogyan kerül a politikába a matematika. Ebben a cikkben ezt fogom felvázolni.