Hogyan lesz valakiből magas beosztású, nagy befolyással rendelkező ember, és hogy tud valaki lecsúszni?
A kutatások azt mutatják, hogy sokkal kisebbek a mobilitási esélyek, mint a korábbi évtizedekben. Ennek fő oka az iskolarendszer. Ha szabadabban átjárható az iskolarendszer, és az iskolázottságtól sok minden függ az életesélyeket tekintve, akkor az egyenlőtlenségek ellenére megmaradnak a felemelkedési lehetőségek. Ha ez az iskolarendszer funkcionálisan nem jól működik, akkor az növeli az egyenlőtlenségeket. Általános a vélekedés, hogy a mi iskolarendszerünk nem működik jól.
A hatalmi tényezők mennyire befolyásolják mindezt?
Az iskolarendszert a hatalmi struktúra erőteljesen befolyásolja. Ez persze csak egy integrációs terület. Mert ott van még az, hogy milyen az adott hatalom társadalom- és adópolitikája, és milyen az egészségpolitikája. Ezek működése csökkentheti, stabilizálhatja és növelheti is az egyenlőtlenségeket.
Amikor Orbán Viktor hatalomra került, meghirdette a nemzeti burzsoázia megteremtésének programját. Ez eleve az egyenlőtlenségre épült.
Lehetséges. De az egyenlőség csak bizonyos ideológiáknak és politikai irányoknak központi fogalma, mások nem feltétlenül ebben gondolkoznak.
Az Orbán-rendszer, mely már negyedszer tudta elnyerni a társadalom többségének bizalmát, mit tudott tenni a lecsúszó régiók szegénységének felszámolásában?
Nem hiszem, hogy az egyenlőtlenségek csökkentését bármikor meghirdette volna a NER. Valószínűleg inkább felmérte, hogy viszonylag keveset tud ennek érdekében tenni. Én azt látom, hogy alapvető változásokat indított el a gazdaság csúcsain, bár azok nem olyan gyökeresek, mint ahogy az emberek gondolják. Megjelent egy-két új társadalmi csoport, de a NER alapvetően olyan stabilitásra törekszik a társadalomban is, hogy az a politikai rendszer állandóságát és a hatalom kézben tartását szolgálja. Ehhez járul, hogy a kevesebb mobilitási esélyt és a helyben maradást elfogadja a társadalom.