[jelen_img url=”/data/articles/0/04/article-0442/Prinz_-_New_York_Times_-_kep_fit_670x10000.jpg” url_large=”/data/articles/0/04/article-0442/Prinz_-_New_York_Times_-_kep.jpg” class=”block_placeholder fcenter pull-right w-50″ author=””]
Március 27-én a New York Times a képen látható címlappal jelent meg. Csak trükkös módon fértek rá a munkanélküliségi számok. Balra az a kis hullámszerű emelkedés a 2008-2009-es válság, a jobb szélen lévő kiugrás pedig a koronavírus-járvány által okozott elbocsátási hullám első hete. A gazdasági válság idején 665 ezer volt a legmagasabb a munkanélküli segély igénylések egy hétre jutó száma, március harmadik hetében 3,3 millió igénylő volt. A hónap utolsó hetében aztán további 6,9 millió ember igényelt munkanélküli segélyt, április első hetében pedig 6,6 millióan. Az állami munkanélküliségi biztosítási hivatalok számítógépes rendszerei sem bírták a terhelést, sokaknak ezért kellett várniuk a segítségre. Közben egyes államokban, például Kaliforniában a hivatalok elkezdtek Cobol-programozókat keresni, ugyanis ebben a ma már szinte sehol nem használt nyelvben írták a negyvenéves rendszereiket, amelyeket most sürgősen fejleszteni kellett, hogy lépést tudjanak tartani a igénylők tömegeivel.
Ezek a kicsit vicces epizódok persze leginkább arra jók, hogy aláhúzzák, mekkora a baj az Egyesült Államokban. Ahogy a New York Times címlapja is mutatja, a munkanélküliség egyszerre robbant a fertőzésekkel, ugyanazon a héten lett Amerika világrekorder az igazolt esetek számában is. Márciustól júliusig pedig lényegében folytatódott a mélyrepülés, folyamatosan növekvő esetszámok, főleg miután sikerült legalább valamennyire emelni az elvégzett tesztek számát, halálesetek, mára Amerika itt arányaiban is a top-10-ben van a világon, és gazdasági gondok. Július végéig és egyes államok újranyitásáig kellett várni, hogy legalább kicsit csökkenjen a munkanélküliség.
A döntéshozók több fronton is próbáltak harcolni az összeomlás ellen. Március 27-én Donald Trump elnök aláírt egy 2,2 billió dolláros csomagot. A 2200 milliárd dolláros csomag értéke forintban 660 ezer milliárd forint. Magyarország éves GDP-je nagyjából 45 ezer milliárd forint. 300 milliárd dollárt arra költöttek, hogy egyszeri segítséget nyújtsanak a háztartásoknak. Ezt elég magas kereseti limitig mindenki megkapta. Hozzám például május 13-án érkezett meg a nekem járó 1200 dollár, elég nehéz dolgom lett volna, ha erre a segítségére számítok. 260 milliárd dollárt költöttek a munkanélküli ellátások összegének növelésére, 669 milliárdot a munkahelyek védelmét biztosító hitelkonstrukcióra. Augusztus elejére viszont kiderült, hogy a munkanélküliség növekedését alig lassították ezek az intézkedések, ráadásul a járványhelyzet miatt messze még a válság vége, ezért további gazdasági intézkedésekre van szükség.
Augusztus első hetéig nem tudott megegyezni az elnöki adminisztráció a republikánus többségű szenátussal és a demokrata többségű képviselőházzal az újabb mentőcsomagról, így például a munkanélküli segélyeket heti 600 dollárral emelő program is megszűnik.[jelen_img url=”/data/articles/0/04/article-0442/trump_covid_MTI_AP_Patrick_Semansky_fit_670x10000.jpg” url_large=”/data/articles/0/04/article-0442/trump_covid_MTI_AP_Patrick_Semansky.jpg” class=”block_placeholder fcenter” author=””]
A Fehér Ház ugyanis ragaszkodik ahhoz, hogy a következő csomagban adócsökkentések is legyenek. Az elnök akár megvétózni is hajlandó a Kongresszusból elé kerülő új törvényt, ha abban nincs adócsökkentés. Trump azzal is fenyeget, hogy akár a törvényhozást megkerülve elnöki határozatban hirdeti ki az adók begyűjtésének felfüggesztését. Az elnök és gazdasági tanácsadói, a szakmai körökben nem túl nagy tiszteletnek örvendő Larry Kudlow és Stephen Moore azzal érvelnek, hogy az adócsökkentés a foglalkoztatás költségeit csökkenti, és ezzel munkahelyeket ment meg. A javaslat liberális kritikusai szerint viszont a Trump által javasolt adócsökkentés nagyrészt a legjobban kereső és a járvány által kevéssé fenyegetett dolgozóknak kedvezne. De még olyan, egyébként adócsökkentés párti, konzervatív közgazdászok, mint Greg Mankiw Harvard-professzor is inkább a társadalombiztosítás, például a munkanélküli ellátások bővítése mellett érvelnek adócsökkentés helyett. Mankiw Bush-elnök főtanácsadója volt, bár októberben Trump miatt bejelentette, hogy elhagyja a Republikánus Pártot. Április közepén a járványban meghalt az édesanyja. Az adócsökkentések hátránya ugyanis, hogy jelenleg tömegeknek nincs munkájuk, és a járvány miatt még sokáig nem is fognak tudnak dolgozni, nekik pedig keveset segít némi adócsökkentés – érvel például Mankiw.
Ugyanakkor az elmúlt hónapok alapján úgy tűnik, hogy a Fehér Ház kevéssé hallgat a főáramú közgazdászokra. Ezekben a körökben március óta gyakorlatilag teljes konszenzus van arról, hogy a kormány elsődleges céljának a járvány megfékezésének kell lennie, enélkül ugyanis nem állítható helyre a gazdaság működése. Ezután következik a prioritási sorrendben a járvány által nehéz helyzetbe hozott háztartások és cégek megsegítése, majd pedig a keresletélénkítés. Számos demokrata, republikánus kötődésű és független közgazdász és gazdaságpolitikai szakember is kiállt emellett a stratégia mellett, például a Wojtek Kopczuk lengyel Columba-professzor által kezdeményezett nyílt levélben, amelyet 900 közgazdász írt alá, vagy a “A Covid-19 gazdasági válság enyhítése: Cselekedjünk gyorsan és tegyünk meg bármit” című könyvben. Kopczukék nyílt levele alapján születtek meg a magyar közgazdászok nyílt levelei is, amelyekben hasonló intézkedésre kértük a kormányt. Az amerikai kormány, vagy inkább csak Trump elnök, viszont sokáig arról beszélt, hogy egyrészt nincsen nagy baj, másrészt hamarosan eltűnik a vírus, harmadrészt nem szabad radikálisan korlátozni a gazdaság működését, mert a gazdasági összeomlás nagyobb kárt okoz, mint a járvány. Trump nem is annyira próbálja titkolni, hogy az újraválasztási esélyeit is szem előtt tartja, ebben pedig szerinte a legfontosabb a gazdaság állapota.
Azt mindenki elismeri, hogy a járvány miatt bevezetett korlátozó intézkedéseknek legalábbis rövidtávon komoly gazdasági költségei vannak, és persze a gazdasági összeomlás is emberéletekbe kerül, nem csak a koronavírus. Arról viszont már vita van demokraták és republikánusok, illetve a közgazdászok, járványügyi szakemberek és a republikánus politikusok között, hogy ebből mi következik. Miközben Dan Patrick texasi kormányzóhelyettes szerint a nyugdíjasok, akiket igazából komolyan érint a járvány, szívesen áldoznák fel magukat a gyerekeik és unokáik jövőjéért, valójában eddig úgy tűnik, hogy nem vált be az a gondolkodásmód, amely az egészségügy érdekében bevezetett gazdasági korlátozásokat minimalizálni próbálta. A gazdaság így is összeomlott, viszont rengetegen haltak meg más országokhoz képest.
Ráadásul, és ez most a legnagyobb probléma, mivel a járványt nem sikerült megfékezni, elérhetetlen távolságban van a teljes újraindulás. A második negyedévben 9,5 százalékos volt a bruttó hazai össztermék, a GDP zuhanása, amely évesítve, vagyis ha nagyjából úgy teljesítene egész évben a gazdaság, mint a második negyedévben, 33 százaléknak felel meg. Ilyen rossz negyedéve még soha nem volt az amerikai gazdaságnak, és mivel egyes államokban újra növekedésnek indult a halálesetek száma, nem látszik a dolog vége. Nem biztos, hogy ősszel kinyitnak az általános és középiskolák, rengeteg egyetem biztos, hogy zárva lesz, az amerikaiakat nem engedik be Európába, sőt, az egyes államok már a más államokból való beutazást is korlátozni próbálják, vagy legalábbis karanténhoz kötni, rengeteg cég nem tud működni. Az nyilván nem meglepő, hogy például a légitársaságoknak vagy az éttermeknek nem megy jól. Ahogy az sem, hogy a járvány által legsúlyosabban érintett területek, például New York városa, bajban vannak.[jelen_img url=”/data/articles/0/04/article-0442/Prinz_-_Halalesetek_es_munkanelkuliseg_-_kep_fit_670x10000.jpg” url_large=”/data/articles/0/04/article-0442/Prinz_-_Halalesetek_es_munkanelkuliseg_-_kep.jpg” class=”block_placeholder fcenter” author=””]
Ugyanakkor, a modern gazdaságban a termelési láncokon és a kereslet visszaesésén keresztül minden iparágba és földrajzi területre eljutnak a válság súlyos hatásai. Az utolsó iparág, ahol munkanélküliséget várnánk egy járvány idején, az egészségügy. Ehhez képest, az orvosi beavatkozások elhalasztása miatt a kórházak, klinikák, fogászati rendelők is kénytelenek voltak fizetés nélküli szabadságra küldeni a dolgozóikat, így például áprilisban 1,4 millióan maradtak munka nélkül az egészségügyben. A járvány által olyan kevéssé sújtott államokban, mint Alaszka, Hawaii, Kalifornia vagy Oregon is jelentős a munkanélküliség. Csődöt jelentettek olyan ikonikus cégek, mint a JCPenney áruházlánc, a Neiman Marcus luxusáruház, a J. Crew ruhaboltok, a Hertz autókölcsönző, az amerikai elnököket öltöztető Brooks Brothers és még egy rakás olyan társaság, ami erőteljesen jelen van az amerikai mindennapokban.
Nem kell persze Amerikát temetni, hiszen az ország hosszú távú versenyképessége továbbra is erős. Ne felejtsük el, hogy miközben úgy tűnik, az ország vesztésre áll a járvánnyal szemben, a járvány legnagyobb nyerteseinek számító cégek, például a Zoom és az Amazon is amerikaiak. A nagy kérdés, hogy Trump elnöksége alatt van-e esély arra, hogy pozitívabb irányba induljanak el a dolgok az Egyesült Államokban. Az elnök rosszul áll a november 3-án esedékes választások előtt, az Economist például 90 százalékos esélyt ad Joe Biden volt alelnök, demokrata elnökjelölt győzelmének. Ahhoz, hogy Trump fordítani tudjon, valószínűleg radikális járványügyi és gazdasági fordulatra lenne szükség, de ehhez olyan fegyelmezettséget kéne tanúsítania az elnöknek, az államoknak és az amerikai polgároknak, amilyet Kínában vagy Németországban láttunk. Trump elnök pedig nem éppen a fegyelmezettségéről ismert.