Megunhatatlan klasszikus Roald Dahltól
Meggyőződésem, hogy olvasó felnőttek legtöbbször azokból a gyerekekből lesznek, akiknek olvasnak a szüleik. Ebből következik, hogy a jól megírt, igényes gyerekkönyv nem csak a célközönségnek öröm, hanem azoknak a felnőtteknek is, akik adott esetben felolvasnak belőle. Roald Dahl történeteit nem lehet megunni, mindegy milyen korban találkozik velük az ember. Okosak, viccesek, pimaszak, és mindig annyi varázslat van bennük, amennyire pont szüksége van felnőttnek és gyereknek egyaránt. A Charlie és a csokigyár pedig Dahl-alapmű, Willy Wonkával, Charlie Fikarccal és az Umpalumpákkal együtt. Ráadásul, némely napokon nem árt újrapróbálni, hogy tudunk-e még hinni a csodákban, hogy bízunk-e még abban, hogy bármelyik nap lehet épp nekünk szerencsénk, hogy a nagy vágyakozások közepette látjuk-e a sok jót, ami már amúgy is a miénk?
Roald Dahl – Charlie és a csokigyár
Kolibri Kiadó
’56-ról gyerekeknek
Az olyan jelentős történelmi fordulópontok, mint amilyen 1956 megérdemelnék, hogy a történelemkönyveken túli dimenziót is kapjanak, és ’56-os irodalommal mondjuk ne csak a gimnázium végén lehessen leghamarabb találkozni, ha egyáltalán. A Londonban élő, magyar származású írónő, Monica Porter regénye, a Budai vár Vagányai, épp 12-14 éveseknek szól. Egy baráti társaság, Riki és cimborái, a Vagányok, pont úgy viselkednek, mint a kiskamaszok általában, Riki édesapja jóvoltálból ráadásul naphosszat a Budai vár titkos alagútjaiban járkálnak. Aztán jön ’56 és a forradalom, és ahogy mindenki élete az országban, úgy az övék is fenekestül felfordul. Porter könyve nagyon jól mesél ennek a korosztálynak mindazokról a kérdésekről, amiket ’56 kapcsán mi magunk is próbálunk megválaszolni.
Monica Porter – A Budai vár Vagányai
Móra Könyvkiadó
Ha jól jönne egy kis romantika
Még mindig emlékszem, hogy milyen volt tizenötévesen először olvasni a Büszkeség és balítéletet, és minden sejtemmel drukkolni azért, hogy Lizzy és Mr. Darcy végül egymásra találjanak. Tulajdonképpen ez az oka annak, hogy még ma is időről-időre kimondottan vágyom egy-egy romantikus regényre, mert a beteljesült szerelemnek drukkolni szuper érzés. Lynn Painter Jobb, mint a filmeken című regényének főhőse Liz Buxbaum. Liz gimnáziumba jár, és nem csak azzal próbál megbirkózni, hogy elvesztette az édesanyját, hogy bűntudata van, amiért kezdi megkedvelni a mostohaanyját, hogy teljesen odavan Michaelért, a leghelyesebb srácért a suliban, de mindennek tetejében a srác még mindig csak egy kislánynak látja. Tiszta szerencse, hogy ott van Wes, Liz szembeszomszédja, és Michael jóbarátja. Liz és Wes ki nem állhatják egymást, de Wes most a segítségét ajánlja a lánynak, cserébe egy állandó harc tárgyát képező paroklóhelyért. Noha Liz és az anyukája minden romantikus filmet láttak együtt, a lánynak mégsem olyan egyértelműek a dolgok a valóságban, mint a filmeken. Ez a könyv még nekem is szórakoztató volt, kedves, értelmes, jóhumorú, a szereplőket könnyű megkedvelni, úgyhogy tizenhattól felfelé minden romantikus léleknek tökéletes ajándék lehet.
Lynn Painter – Jobb, mint a filmeken
Kossuth Kiadó
Ami a múltból nem érthető, azt elmondják a könyvek
Szülők sorát foglalkoztatja a kérdés, hogy nevelhetnének a saját gyerekükből is olvasó felnőttet, mióta az Analóg Olvasó Mozgalom elindult, tőlem is sokan megkérdezték, pedig még félkész válaszom sincs, nemhogy teljesen kész. Számomra azt hiszem az jelentette a fordulópontot, mikor rájöttem, hogy akármin menjek is épp keresztül, valaki-valahol járt már hasonló cipőben, és ha igazán szerencsém van, akkor könyvet is írt róla. Sok dolog van, amikről nehéz beszélni, a múltról, a családi tragédiákról, veszteségekről, mindarról, amit a történelem elvett megannyi családtól. Viszont jó, hogy íródnak történetek, amik beszélnek helyettünk is. Alena Mornštajnová regénye, a Hana arról szól, hogy a címszereplő Hana, és unokahúga Mira, hogy fedezi fel a családjuk történetén keresztül azt, hogy a korábbi generációk nyomát mi is magunkon viseljük. Dely Dorka csodálatos illusztrációival amennyire megrázó olvasmány, akkora élmény is egyben a Hana.
Alena Mornštajnová – Hana
Csirimojó Kiadó
Mindig jól jön egy kis varázslat
A Harry Potter óta tudom, hogy micsoda varázserővel bírnak, szószerint, azok a szerzők, akik nem csak mesélni tudnak, de világokat is képesek teremteni. Bartók Imre első ifjúsági regénye a Dlöf, egy misztikus világba repít, ahol egész addig béke és nyugalom honol, ameddig egy rejtélyes horda el nem pusztít mindent. A Dlöf alkonyában egy ork, egy troll lány, és egy elf kelnek útra, hogy megmentsék az otthonukat. Mivel kezdünk elfeledkezni az ilyen nagy szavak jelentőségéről mint bajtársiasság, hősiesség, otthon…Nem árt néha, ha emlékeztetnek minket, miért is olyan fontos dolgok ezek.
Bartók Imre – Dlöf alkonya
Kolibri Kiadó
Fotó: Unsplash