Az Open For Business 2015 óta méri fel, hogy az LMBTQ+ emberek hátrányos megkülönböztetése miként érinti adott országok vagy régiók gazdaságát. Az alapítvány komoly kutatásokat végzett már szerte a világban, Perutól kezdve Costa Ricán át, egészen Kenyáig. A legutóbbi kutatás pedig a közép-kelet-európai régió négy országára, Magyarországra, Lengyelországra, Romániára és Ukrajnára koncentrált. Az itthoni helyzet felmérésében segítségükre volt a Háttér Társaság és a Nyitottak Vagyunk is.
Kathryn Dovey, az Open For Business vezetője szerint általános tapasztalat, hogy a homofób, kirekesztő politikát folytató országokban a folyamatos diszkriminációnak gazdasági ára van.
– Gyakran látjuk, hogy az országok a folyamatos diszkrimináció miatt pénzt veszítenek. Például magasabbak az egészségügyi ellátás terhei, de probléma az LMBTQ+ emberek által tapasztalt bérkülönbség is. Az idegenforgalomban jelentkező bevételkiesést is tapasztaltunk olyan törvények vagy társadalmi problémák miatt, amelyek lehetetlenné teszik az LMBTQ+ turisták számára, hogy egy országba látogassanak – mondja.
Ezek a negatív hatások a kutatás szerint igen komolyan érintik a régió, így Magyarország gazdaságát is. Az LMBTQ+ emberekkel szembeni diszkrimináció miatt Magyarország minimum 63,9 milliárd forinttól, a legsötétebb becslések szerint pedig nagyjából 96,9 milliárd forinttól esik el, ami a GDP 0,14-0,23 százalékát jelenti. Romániában a homofóbia, leszbofóbia és transzfóbia akár a GDP 1,75 százalékába is kerülhet.
A hazai becsült pénzvesztésnek két fő tényezője van: az akár 94,8 milliárd forintba kerülő gazdasági diszkrimináció, ami az LMBTQ+ emberek és a többségi társadalom képviselői közötti bérszakadékból ered, illetve az egészségügyi egyenlőtlenségek, amelyek összköltsége a 2 milliárd forintot is meghaladhatja.
Európában az LMBTQ+ bérszakadék egyre nyilvánvalóbb. A LinkedIn/YouGov tanulmánya szerint az Egyesült Királyságban a heteroszexuálisok és LMBTQ+ emberek fizetése közti eltérés 16 százalékra tehető, míg egy németországi kutatás arra jutott, hogy a heteroszexuális férfiak bére nagyjából 12 százalékkal magasabb, mint a nők vagy LMBTQ+ emberek keresete. A közép-kelet-európai régióban emellett halmozottan számolni kell a kirekesztő társadalmi atmoszféra hatásaival is.
– Az LMBTQ+ emberek számára igen megterhelő lelkileg, hogy egy olyan társadalmi közegben kell élniük, ahol az ország választott vezetői nyíltan gyűlöletre uszítanak velük szemben. Ez a lelki megterhelés a munkavégzésre is kihathat: ha valakinek úgy indul a reggele, hogy a hírekben homofóbiával vagy transzfóbiával találkozik, ez az egész napjára rányomhatja a bélyegét: nehezebben tud koncentrálni, nem mer a munkahelyén önmaga lenni, ami negatívan hathat a teljesítményére” – mondja Dombos Tamás, a Háttér Társaság ügyvivője.
Nagy veszteségeket láthatunk akkor is, ha a közegészségüggyel kapcsolatos mutatókat vizsgáljuk. A kutatás külön foglalkozik a HIV-ellátással is. A HIV mindenkire veszélyt jelenthet, de a leginkább érintett réteg továbbra is az „msm férfiak” csoportja, vagyis azoké, akik más férfiakkal folytatnak szexuális kapcsolatot. Éppen ezért fontos, hogy adott ország miként kezeli őket. Bár az államnak kötelessége a HIV-pozitív személyek teljes körű ellátása és az ezzel kapcsolatos anyagi terhek vállalása a társadalombiztosítás révén, fontos célkitűzésnek kellene lennie annak is, hogy a HIV-et visszaszorítsák. Az általános diszkrimináció viszont Lee Badgett közgazdász szerint alapvetően erősíti a HIV terjedésének veszélyét. Úgy véli, a kirekesztettség és a kulturális normákon alapuló megbélyegzés miatt az „msm férfiak” sokkal jobban hajlanak a védekezés elhagyására. Vagyis, ha a társadalom elfogadóbb lenne, minden bizonnyal a biztonságos szex is népszerűbb lenne.