Gyönyörű történet kezdete lett a nap, amikor 1929-ben, nagy kerttel, vevőre talált egy kilenc hálószobás ház, London St John’s Wood negyedében, az egyik utca észak-nyugati végén. Tizenhatezer-ötszáz fontot fizettek érte, hogy aztán két évnyi átalakító és építőmunkálat után, megnyithassák a világ első, hangfelvételek készítésére tervezett stúdióját, az Abbey Road 3. szám alatt.
A megnyitó idejére a ház megvásárlását kezdeményező Gramophone Company és a Columbia összeolvadt. Onnantól együttes szándékaikat az Electrical and Musical Industries, az EMI reprezentálta az új iparág kialakításában.
Az első zenei emléknyomot – 1931. november elsején, a megnyitón – Sir Edward Elgar Land of Hope and Glory művének felcsendülő hangjai hagyták a stúdió nagytermének falaiban. John Lennon kilenc, Paul McCartney tizenegy évvel az ünnepélyes esemény után született. Senki sem gondolhatta akkor, hogy a világ első hangfelvételi stúdióját egy napon miattuk még majd át is nevezik. S hogy az Abbey Road Studios történetének visszaidézésekor a helyszínen a nyolcvanéves McCartney gondolkodtat el bennünket arról, hogy mi lenne, ha ezek a falak énekelni tudnának…
Az azonos címmel készült visszatekintő film kockáit nézve annyi minden elgondolkodtat.
Minden, ami a múlt szóba kerültével, már oly sokszor foglalkoztatott. Mert mindig meglep, hogy mennyire nem lettem nosztalgikus vele kapcsolatban.
Nem szereted a múltad? – kérdezték emiatt már többször. Nagyon is – mondom, s mert azt a maga idején jelennek szerettem, bennem így a helyén is van.
Nem múltnak lenni jöttünk a világra. Nem múlttá válni vagyunk. A jelennel írjuk az életünk.
Azzal írunk történetet nap mint nap. Nemcsak a magunkét. Kölcsönhatásokban ideig-óráig egymáséit is. Az „épp tartunk valahová” történéseivel. Hogy visszafele mennyire tetszik majd, amit látunk, arra menet közben nem feltétlenül gondolunk. S ha tévesztettünk, már csak a nem kívánt részletek felejtésével szépítünk rajta. Ezért izgat jobban a történet jelennel írása, mint a megtörténtek visszaolvasása.
Ettől még persze értem, amit Paul McCartney mond: ha ezek a falak énekelni tudnának…