Napra pontosan egy évvel ezelőtt, 2020. december 16-án írta alá az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa nevében David Sassoli és Michael Roth az uniós költségvetés védelmét szolgáló általános feltételrendszerről szóló rendeletet. A jogszabály 2021. január 1-ei hatályba lépésével az Európai Unió kétségtelenül egy integrációtörténeti mérföldkőhöz érkezett. A jogállamisági mechanizmus megszületésével lényegében egy olyan eszközt hozott létre, amelynek eredményeként az uniós források kifizetése csökkenthetővé vagy visszatarthatóvá válik azon tagállamok esetében, ahol a források kezelése kapcsán egyértelműen sérül a jogállamiság.
Az Európai Parlament kulcsszerepet játszott a tárgyalások során abban, hogy – határozott álláspontot képviselve – nem engedett a Tanács nyomásának, és nem ment bele olyan kompromisszumokba, amelyek felvizezték volna ezt a mechanizmust. Ennek eredményeként – a magyar és a lengyel miniszterelnökök költségvetési csomagra vonatkozó vétófenyegetése ellenére – az új jogszabály nem csak akkor alkalmazható, amikor korrupció vagy csalás révén konkrét visszaélés történik az uniós forrásokkal.
Az Európai Parlament nyomására került bele a jogszabály végső verziójába a „végső kedvezményezettek” védelméről szóló rész, amely arra hivatott, hogy ne a források hasznos felhasználásában érdekeltek (például az önkormányzatok, civilek, kis- és középvállalkozások) szenvedjék el a kormányaik jogsértéseinek következményeit. Az uniós támogatásokban részesülő végső felhasználók számára tehát garantálni kell, hogy hozzájuthassanak a számukra megítélt forrásokhoz; az eljárás alá vont kormányoknak ezt garantálniuk kell.