Apai részről családja a felvidéki Turóc vármegyei Jeszenből származó középnemesi família. Édesapja az 1930-as években bankvezetőként dolgozott, a kommunista hatalomátvétel azonban megroppantja karrierjét. Szintén apai ágon Jeszenszky nagyanyja az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc honvédezredesének a lánya. Történelmi érdeklődésének, a határon túli magyarság iránti elkötelezettségének, antikommunista meggyőződésének, polgári konzervatív-liberális nézeteinek gyökerei jelentős részben családi örökségéhez nyúlnak vissza.
De csak részben, ugyanis életére és pályájára legalább ekkora hatással lehetett Antall Józseffel való sok évtizedes barátságuk. Antallt az 1956-os forradalomban játszott szerepéért a hatóságok meghurcolták, majd az Eötvös Gimnáziumból fegyelmi eljárással a Toldy Gimnáziumba helyezték. Jeszenszky – aki részt vett a forradalomban – ekkor itt tanult és Antallt kapta osztályfőnökéül, aki osztályával „néma tüntetéssel” emlékezett meg a forradalom évfordulójáról. Antall ellen kiújultak a politikai támadások, s végleg eltiltották a pedagógusi pályától, Jeszenszky osztályát pedig az érettségi után két évre eltanácsolták az egyetemi felvételitől.
Jeszenszkynek segédmunkásként kellett dolgoznia, aztán az eltiltás leteltével felvételizett az ELTE-re, ahol 1966-ban történelem-angol szakos tanárként végzett. Ő maga is tanárként dolgozott, majd az Országos Széchényi Könyvtár tudományos munkatársa lett. Elindult történészi pályája, diplomáciatörténeti kutatásaiban eleinte hangsúlyosan foglalkozott az első világháborúval, a párizsi békekonferenciával, a trianoni döntéssel. 1976-tól külpolitika- és diplomáciatörténetet oktatott a Közgazdasági Egyetemen. Az 1970-es évek elejétől egyre komolyabban foglalkoztatta a brit külpolitika, de figyelme ezen belül is egyre inkább a Nagy-Britannia és a Monarchia közötti kapcsolatok és kiemelten Magyarország brit megítélése felé fordult.
E kötet azt a folyamatot járja körbe, amelynek során a forradalom, majd a kiegyezés nyomán Nyugaton kialakult kedvező magyarságkép szétporladt, a nemzeti kisebbségek igényeit egyre határozottabban elutasító magyar és az egyre inkább bipolárissá váló nemzetközi politika révén Magyarország ellenséggé vált Nagy-Britanniában. Az elmúlt évtized külpolitikai ámokfutása és a rendszerváltás idején szerzett presztízs újabb elvesztése inspirálta a szerzőt, hogy a kötetet 2020-ban bővített formában újra kiadja.