Tolna megye 2. számú országgyűlési választókerülete (Bonyhád és Dombóvár környéke) 2014 óta – vagyis amióta az első választást tartották ebben a területi kiosztásban – mindig is erős Fidesz bástyának számított. A térség fideszes képviselője, Potápi Árpád választásról választásra magabiztosan győzött, 2018-ban és 2022-ben már stabilan 24 ezer szavazat körüli eredménnyel. Az éppen aktuális legerősebb ellenzéki kihívói rendre 8 -10 ezer szavazatot tudtak összegyűjteni, pártállástól függetlenül. A Potápi Árpád tavaly októberi halála miatt kiírt időközi választást nagy érdeklődés övezte az elmúlt hónapokban, hiszen a 2024-ben előretörő politikai erő, a Tisza Párt, nem állított jelöltet. A Fidesz dr. Csibi Krisztinát, a Magyarság Háza igazgatóját indította. A hagyományos ellenzéki pártok közül csak a DK állt bele egyértelműen a választási küzdelembe. A helyi kötődésű és egyébként MSZP-s politikusnak számító Harangozó Gábor függetlenként indult. A parlementi pártok közül rajtuk kívül már csak a Mi Hazánk képviseltette magát a szavazólapon. Így nézett ki hát a politikai paletta a választáson, nézzük akkor a számokat! Mi történt most és ez hogyan viszonyul a 2022-es eredményekhez?
Bezuhant részvétel
2022. áprilisában az 58 ezer 630 választásra jogosult közül 38 ezer 35 fő ment el leadni a szavazatát. Ez 65,4 százalékos részvételi szintet jelent. Most a valamivel kevesebb 57 ezer 011 választásra jogosult közül 18 ezer 927 választó gondolta úgy, hogy a januári vasárnapjából eltölt néhány percet azzal, hogy leadja szavazatát. Ez 33.2 százalékos részvételt jelent, vagyis kevesebb mint a felét annak, mint ami két évvel ezelőtt volt. Röviden: tömegek maradtak otthon, 19 ezer 388 szavazattal kevesebbet adtak le most. Persze, nem tudhatjuk pontosan, hogy ki volt szavazni 2022-ben és ki most, de ekkora eltérésnél biztosak lehetünk abban, hogy a választókerületben élő, egyébként aktív választópolgárok jelentős része érezte úgy, hogy ezen a szavazáson nem kell részt vennie. Ez a részvétel-csökkenés messze meghaladja azt, ami az időközi választásokra jellemző.
A lefeleződött Fidesz szavazótábor
2022-ben Potápi Árpád 24 ezer 362 szavazattal győzött a választókerületben. A most induló Csibi Krisztina ennek a töredékét, 11 ezer 913 szavazatot tudott csak szerezni. Ha az érvényes szavazatokra vetített százalékokat nézzük, akkor még egy kicsivel jobb eredményt is ért el, mint elődje, hiszen 2022-ben a 24 ezer 362 szavazat 62,4 százalékot ért, míg most a 11 ezer 913 63,7 százalékot. A százalékok tehát elfednék azt, hogy 12 ezer 449 Fidesz szavazó eltűnt, a történeti választási adatokat nézve ez a helyi Fidesz tábor fele. Egyszóval, a helyi fideszesek fele úgy érezte, hogy neki nem kell elmennie most szavazni. Nem tudjuk, hogy ők kiábrándultak, elégedetlenek, nem tartották fontosnak ezt a szavazást, vagy csak egyszerűen úgy gondolták, hogy úgyis sok fideszes van, rájuk nincs szükség a győzelemhez.
A stabil Mi Hazánk
2022-ben a Mi Hazánk színeiben induló Tobak Gábor, a harmadik helyen végzett a választáson, 2 ezer 942 szavazatot megszervezve. 2025-ben helyette Dúró Dóra indult, az általa szerzett 3 ezer 588 szavazat az időközi választáson a második helyet jelentette. A szavazatszámokat összevetve látszik, hogy a Mi Hazánk volt a választókerületben az egyetlen olyan erő, amely az alacsonyabb részvétel ellenére több szavazatot tudott szerezni, mint korábban. A 646 többletszavazat pedig jelentősnek mondható a párt támogatottságához viszonyítva.
És a többiek…
A Fidesz-KDNP és a Mi Hazánk jelöltjén kívüli indulók párttámogatása jelentősen eltér a 2022-es állapottól. Az akkori DK-Jobbik-Momentum-MSZP-LMP-Párbeszéd szövetségnek még csak részhalmazai sem álltak össze a választásra. Most Takács László a DK színeiben, a korábban MSZP-s Harangozó Gábor függetlenként indult. Rajtuk kívül Vilcsek Ernő függetlenként és Ágoston Pál Péter a Második Reformkor jelöltjeként jelent meg a választáson. A 2022-ben még induló Megoldás Mozgalom és Normális Párt nem állított jelöltet. Így matematikailag helyesen csak úgy tudjuk összehasonlítani a két választást, ha a Fideszen és a Mi Hazánkon kívüli világot egyben értékeljük. A 2022-es összevont szavazatszám így 11 ezer 713 (ebből az ellenzéki szövetség 10 ezer 536 szavazat), míg a mostani 3 ezer 202, vagyis eltűnt a szavazók kétharmada.
A tanulságok
A legfontosabb tanulság egy ilyen esemény kapcsán, hogy ez csak egy időközi választás volt. Arról a területről szól, ahol zajlott, éppen ezért nagyon korlátozott az ország egészére vagy éppen a jövőre vonatkozó értelmezhetősége. Mert ha visszaemlékezünk, szinte pontosan tíz évvel ezelőtt egy hasonló időközi választáson, Veszprémben, Kész Zoltán le tudta győzni fideszes ellenfelét. Majd 2018-ban elvesztette a választókerületet, a Fidesz pedig kétharmados győzelmet aratott az országban. Mi az akkor, amit mégis el lehet mondani?
A Fidesz szavazóbázisának fele eltűnt a választókerületben, pedig az elmúlt egy év politikai történései után nehéz elképzelni, hogy a kormánypárt és a NER teljes gépezete ne állt volna rendelkezésre aktivizálni a támogatókat. Nehéz elképzelni, hogy nem próbálták meg minden lehetséges eszközzel tudatosítani az ismert szimpatizánsokban a választás tétjét. Ez most láthatóan csak korlátozottan sikerült nekik. De megtapasztalhattuk már az elmúlt évtizedekben, hogy a Fidesz alkalmazkodókészsége elég hatékony tud lenni.
A Mi Hazánk sikeresen tudta megtartani és még valamelyest növelni is a 2022-es támogatottságát a választókerületben. Ha ezt országos szinten is képesek megismételni, akkor – bár messze vannak a vágyott céljuktól, hogy nagy párttá váljanak – számíthatnak arra, hogy még egy egekbe szökő részvétel esetén is a parlamenti bejutási küszöb fölött végezzenek, elkerülve szellemi elődjük, a MIÉP sorsát.
Az „óellenzék” pártjainak a helyi választási eredményeket értékelve szembesülniük kell azzal, hogy korábbi támogatóikat nem lelkesítette már annyira a politikájuk, nem hatottak rájuk annyira a politikai eszközeik, hogy egy időközi választáson elmenjenek rájuk szavazni. Kérdés, hogy ez a folyamat megfordítható-e.
És végül, a választás a Tisza párt számára is tartogat tanulságokat. Érdemes ugyanis elkerülniük az ilyenkor gyakori hamis realitásépítést, vagyis azt, hogy azt feltételezik, hogy azok a korábbi fideszes vagy ellenzéki szavazók, akik nem mentek el most szavazni, ezt mind Magyar Péter felszólítására tették, és ők már a Tiszai hívei. Így végülis a „választás már meg van nyerve”, csak menni kell tovább előre.
És hogy a tanulságokkal ki mit kezd az elkövetkező időszakban és ennek mi lesz a hatása, az majd a következő, menetrend szerinti országgyűlési választáson kiderül, már csak nagyságrendileg tizennégy hónap van vissza.
A szerző a Forrás Társadalomkutató Intézet alapítója