ZENEAKADÉMIA
Csonka András programigazgató:
„A Zeneakadémia elsősorban klasszikuszenei koncerthelyszín, de jazz-zenészek is rendszeresen fellépnek nálunk. Fontosnak tartjuk a műfajt, és ezt mi sem mutatja jobban, minthogy a falainkon belül is folyik jazz-zenész képzés. A jazztanszék hallgatói is gyakran koncerteznek itt. Amikor 2013-ban létrejött a Zeneakadémia Koncertközpontja, az volt az egyik célkitűzésünk, hogy a jazzvilág nagyjait is felléptessük. Kiváló koncerteket hallhatott a közönség, elsősorban olyan előadóktól, akik akusztikus jazzt játszanak, a mi termünk ugyanis nem igazán alkalmas a fúziós vagy elektronikus hangszereken játszott jazz megszólaltatásához. Viszont fellépett nálunk mások mellett Chick Corea, Jason Moran, Brad Mehldau és Snétberger Ferenc, aki két lemezének anyagát is itt rögzítette, valamint jönnek klasszikus triók, kvartettek is. De a jazz megjelenése a Zeneakadémián egyre nehezebb, mert az utóbbi időben a műfaj közönsége már a klasszikus jazzklubokban keresi ezt a zenét, a Budapest Jazz Klubban, az Opusban vagy a kisebb helyeken, úgyhogy mi már csak az igazán nagy sztárokat tudjuk fogadni, szerencsére az, aki a JazzFest Budapest keretében vendégünk lesz, Anouar Brahem, ilyen.”
LUMEN
László Péter, a Lumen Kávézó egyik tulajdonosa:
„A Lumen Kávézó egy vendéglátóhely, ahol kiemelten fontosak a zenei programok. A hely tizenöt éve létezik, a zenei sorozatok azonban csak tíz éve futnak. A korábbi helyszínen a vendégtérben léptek fel a zenészek, ahová öt éve költöztünk, ott már egy külön koncertterem is található, ahol elsősorban kísérletező zenét, free jazzt játszó muzsikusok hallhatók. Minket az útkereső, progresszív zene érdekel, azt szeretjük, ha valaki újra és újra kilép a megszokott keretekből, új sémákat talál, új utakon jár. Sokszor még az sem biztos, hogy mindezt jazznek lehet nevezni, mert már ez is behatárolja a produkciót. A JazzFest Budapest nekünk azért jelent sokat, mert ezzel lehetőségünk adódott olyan külföldi művészeket is meghívni, akiket amúgy anyagi források hiányában mi nem tudtunk volna. Most viszont olyan zenét is hallhat a Lumen közönsége, amit máskor nem, de talán olyanokhoz is eljut ez a stílus, akik amúgy ritkábban botlanak bele, vagy talán azt sem tudják, egyáltalán hol találkozhatnának vele. Ez tehát egy kommunikációs lehetőség is nekünk, az előadók pedig megmutatkozhatnak egy, a szokottnál szélesebb réteg előtt is.”
FONÓ
Horváth László, a Fonó Budai Zeneház igazgatója:
„A huszonhét éves Fonó, mint az egyik első hazai független zenei műhely, elég nagy tapasztalattal bír a jazz területén is. Annak idején a Szabados György-féle zenei iskolának, a MAKUZ-nak is állandó bázisa volt, és a MAKUZ „leágazásai” is megjelentek itt, elég csak egy nevet említeni, a hazai zene egyik ikonjává vált Dresch Mihályét, akinek állandó próba- és koncertlehetőséget biztosítunk. Ezek a Fonó számára olyan kötődések, elköteleződések a jazz felé, amiket büszkén vállal, de az etnojazz alapú kitekintésből szervesen tudunk kapcsolódni a kísérleti vagy világzenei kísérletekhez is, ezek adják a Fonó zenei küldetésének az alapját. Mindezért örömmel csatlakozunk egy olyan fesztiválhoz, amely lefedi a jazz sok-sok ágát, így nekünk sem kellett meghasonulnunk, mi az etnojazz kísérletező előadóival, az ő zenéjükkel járulunk hozzá a fesztivál sikeréhez. Budapest akkora város, hogy megéri az összefogás a sok helyszín között azért, hogy egy páratlan élményt nyújtsunk a hazai jazzrajongóknak, és a turistáknak azzal, hogy világsztárokat vagy különleges és egyedi produkciókat láthatnak, hallhatnak.”
IF JAZZ CAFÉ
Hoffmann György, az If Jazz Café tulajdonosa:
„Az If Jazz Café tulajdonképpen egy jazzklub, tizenhat éve működik, és a kérdésre, hogy össze lehet-e párosítani a mi, olykor kicsit szűkebb és zajosabb terünket a jazzkoncertekkel, arra csak azt tudom mondani, hogy a gyakorlat azt mutatja, lehet. Volt olyan fellépőnk is, akinek ez a környezet kimondottan tetszett, a koncertje után arról beszélt, hogy jobban érezte magát nálunk, mint egy-egy elegánsabb jazzklub steril környezetében, ahol az emberek ülnek a székeken, és pisszenés nélkül hallgatják a zenét. Nálunk amúgy is szívesen lépnek fel a zenészek, talán van a helynek valamiféle vonzereje a muzsikusok és a közönség számára is. Az Ifben jó koncertek szoktak lenni, most, a JazzFest Budapest keretében sem lesz ez másképpen.”
MIXÁT
Hunka Róbert producer, a Hunnia Records lemezkiadó alapító-tulajdonosa
„A Mixát egy kulturális központ, amely annak szellemében szervezi a programjait, hogy mindenféle kultúra és mindenféle ember békességben elfér egymás mellett. A kultúra olyan szeleteit szeretnénk bemutatni, amelyek szerintünk értéket képviselnek, legyen az rockzene, kiállítás, angol talk show vagy éppen jazz. A cél, hogy mindig történjen valami, ami nem elszigeteli egymástól az embereket, hanem éppen ellenkezőleg: közelebb hozza őket egymáshoz. A Mixátban olyan koncerteket hallhatnak a vendégek, amelyek nincsenek hangosítva, vagy csak annyira, amennyire nagyon muszáj. Vagyis itt hallhatja a néző, hogyan szól vegytisztán a zongora, a bőgő és a többi hangszer, szerintem ezzel közel lehet hozni a zenét a hallgatókhoz. Ez a célkitűzésünk a JazzFest Budapest nálunk rendezett koncertjein is.”
JEDERMANN
Boskovits Gábor, a Jedermann tulajdonos-programigazgatója
„A Jedermann tizenhárom évvel ezelőtt, 2010-ben nyílt meg, alapítója, első tulajdonosa Hans van Vliet, maga is jazz-zenész, harsonás, így természetes módon adódott, hogy ez a műfaj az üzletben is megjelenjen. Azóta a Jedermann gyökeret eresztett a budapesti jazz életben. Nálunk kevesebb a gitár és az ének, fúvósorientáltabb a muzsika. A fő csapásirány a szabadabb zene, a free jazz, szeretjük a progresszív előadókat, de megjelenik itt a népzenei gyökerű és az afrikai népzenéből táplálkozó muzsika is, néha pedig könnyebben befogadható előadók is teret kapnak. Ezek között próbálunk egyensúlyozni. Támogatunk olyan kezdeményezéseket, amelyek az egész közösségnek tesznek jót, ilyennek tartjuk a JazzFest Budapestet is, amely egy tágabb körben is felhívja a figyelmet a műfajra, amely ettől erősödik, nekünk pedig szívügyünk, hogy ez így legyen.”
ERKEL SZÍNHÁZ, EIFFEL MŰHELYHÁZ
Oláh András kommunikációs vezető
„Ugyan mind az Erkel Színház, mind az Eiffel Műhelyház fenntartója a Magyar Állami Operaház, mindkét játszóhelyet olyan műfaji sokszínűség jellemzi, amiben a jazz kiemelt szerepet töltött és tölt be. Az Erkel Színházban – akkori nevén Városi Színház – már a ’20-as, ’30-as évekből tudomásunk van amerikai jazzrevük fellépéséről, majd az 1960-as, 1970-es években Ella Fitzgerald, Duke Ellington és Oscar Peterson koncertjei nyitották meg a világhírű jazzelőadók sorát Közép-Európa legnagyobb fedett nézőterű színházában. Ebben az időben mutatta be a színház a Gershwin-fivérek Porgy és Bess című operáját, ami több mint egy évtizedig ment nagy sikerrel. A józsefvárosi dalszínház azóta a jazzen belül is számos stílusirányzat több száz hazai és külföldi sztárjának produkcióját fogadta be Jan Garberektől John McLaughlin-ig.
A tágas indusztriális terei ellenére is intimebb közeget biztosító Eiffel Műhelyházat ugyancsak a társműfajokkal való párbeszéd jegyében hozta létre az OPERA. A játszóhely 2021/22-es első évadában itt bemutatott Poppea megkoronázása és az itt játszott Tündérkirálynő című operaelőadásban a barokk zene a jazzel fuzionál, utóbbi műfajt a Fekete-Kovács Quintet képviselte. Az első évadban meghirdetett társművészeti esteken, szombatonként, havonta egy alkalommal az előadások után az operaénekesi családból származó Karosi Júlia kvartettjével lépett fel itt, és hívta meg zenész kollégáit a Gőzeresztő sorozatban. Emellett Rost Andrea és a Hot Jazz Band közös estje is a ház repertoárjában szerepel.”