Živana Šakić és családja a napokban elköltözik a szerbiai Gornje Nedeljice faluból. 200 négyzetméteres házukért és az egy hektárt valamivel meghaladó földjükért 200 ezer eurót kaptak – szerbiai viszonylatban ez nagyon sok pénz. A falu 83 házából 34 kelt el eddig. A Belgrádtól mindössze 130 km-re található nyugat-szerbiai Loznica környékén ugyanis, ahova Gornje Nedeljice is tartozik, egy új ásványi anyagra bukkantak, és bányát akarnak nyitni itt, ezért vásárolják fel a házakat. A Jadar folyóról jadaritnak elnevezett, a világon egyedülálló és kizárólag Szerbiában előforduló, nátrium-lítium-bór-szilikát-hidroxid összetételű anyag képlete majdnem megegyezik a Superman-képregényekből és -filmekből ismert, de kitalált kryptonit képletével, a kryptonithoz viszonyítva a jadaritból egyedül a fluor hiányzik. A Nemzetközi Ásványtani Világszövetség 2006-ban ismerte el az új ásványi anyagot.
A becslések szerint ezen a szerbiai lelőhelyen akár 200 millió tonna jadarit is található, amelynek értéke meghaladja a 10 milliárd dollárt. A jadarit ugyanis rengeteg lítiumot tartalmaz, és lítiumból készült akkumulátorral működnek az elektromos és hibrid autók, a mobiltelefonok, a hordozható számítógépek, és sok más elektronikus eszköz. A szerbiai lítium-készlettel el lehetne látni a világpiac szükségleteinek több mint tíz százalékát.
A Rio Tinto ausztrál–brit bányászati konszern másfél évtizede végez kutatásokat Szerbiában. Jelenleg megvalósíthatósági tanulmányt készít a kinyerés lehetőségeiről és a megtérülésről, és állítólag környezeti hatásvizsgálat is készül. A Rio Tinto aktívan együttműködik a szerb kormánnyal is, és úgy tervezi, ha elvégzik a Jadar folyó környékének kisajátítási eljárását, 2023-ban a kitermelés is megkezdődhet.
A dolgok azonban nem haladnak olyan olajozottan, mint ahogy azt a szerb politikusok és a konszern vezetői elképzelték. A tervezett bánya 22 falu és 19 ezer lakos életére lenne közvetlen hatással, ők jelenleg zömmel mezőgazdasággal és állattenyésztéssel foglalkoznak. Ahogy közeledik az első robbantások ideje, a környékbeliek egyre gyakrabban és hangosabban tiltakoznak a bányaépítés ellen. A becslések szerint több mint 140 védett növény és állat kerülhet veszélybe. A környezetvédők és számos elismert szakember is osztja az itt élők aggodalmát. Ratko Ristić belgrádi professzor a Szerb Tudományos Akadémia májusi ülésén beszélt arról, hogy 203 hektárnyi erdőt és 316 hektárnyi termőföldet érintene hátrányosan a bányászat. A szakemberek szerint a lítium kinyerése során arzén halmozódik fel a lelőhelyeken és azok környékén, és emiatt a térség lakossága elbúcsúzhat a földműveléstől. Sokak szerint Szerbia egyik legszebb vidéke hatalmas természeti katasztrófa elé néz, ha a Rio Tinto lítiumbányászásba kezd Loznicánál, de a szennyezés elérheti a fővárost is. Miután a felszínre hozzák, a jadaritot vegyi anyagokkal kezelik majd, hogy eltűnjenek belőle a toxikus anyagok, amelyek viszont ott maradnak a parton, a salakon, és végül a felszíni vizek, az eső ezeket bemossa a folyókba és a termőföldbe – a Jadarból a Drinába, a Drinából pedig a Szávába jutnak majd a mérgek. A lítiumbánya elleni petíciót eddig több mint 123 ezren írták alá.