Három medvetámadást is jelentettek Szlovákiában július 15-én, majd az egyik medvét lelőtték. Szlovákiában valóban élnek medvék, ráadásul nyáron az emberek gyakrabban járnak ki a természetbe, és nem mindig tartják be a kijelölt útvonalakat. A medvék pedig itt-ott megjelennek, néha egy kijelölt útvonalon, olykor egy-egy városban is. A hivatalos adatok szerint ma 1275 medve él a Tátrában, ez a szám nagyjából ötvennel több, mint a kilenc évvel ezelőtti adat. A medvék által okozott támadások számában sincs eltérés a korábbi adatokhoz képest. Azonban július közepétől Szlovákiában sokan elkezdtek beszélni az „őrült módon elszaporodott” medvékről, és a rengeteg medvetámadásról.
A hangulatot azonnal meglovagolta az előrehozott országgyűlési választásra készülő és a kampány közepén járó szlovákiai politika is. Szlovákiában az elmúlt hetekben gyakorlatilag medve-gate van, minden politikai párt, a legfőbb ügyész és a köztársasági elnök is hozzászólt a témához. A leghangosabban a populista, szélsőséges pártok nyilvánultak meg az ügyben, de abban hirtelen társadalmi konszenzus támadt, hogy a helyzet súlyos, az embereket meg kell védeni, a medvéket pedig le kell lőni. „A medve ideális célpont a pánikra: nem ember, mint mi, nem tud védekezni, nem tud rá mit mondani, és nem kérdezheti meg, hogy megőrültek-e a politikusok” – így reagált az össztársadalmi őrületre Samo Marec szlovák fordító és publicista.
https://jelen.media/elemzes/szlovakia-a-cseh-vagy-a-magyar-ut-kozul-valaszt/
Most minden politikus egy olyan problémát akar megoldani, amely eddig is létezett, de soha nem tűnt fel, ráadásul, találtak egy témát, amelyben egyetértenek. Teszik mindezt úgy, hogy Szlovákiának rengeteg problémája van. A helyi Egészségügyi Felügyeleti Hivatal július közepén adott ki egy jelentést, miszerint a szlovákiai betegek, rutinszerűen, több hónapot, sőt akár éveket is várnak a szakorvosi vizsgálatra. Az orvosok idősödnek, egyre kevesebben vannak, és nincs, aki helyettesítse őket. Az egészségügy összeomlása általánosan elfogadott tény.
És ez csak az egyik példa a sok közül. A szlovákiai oktatási rendszer szintén siralmas állapotban van, fiatalok és idősebbek egyaránt elhagyják az országot. A társadalom megosztott, a választások valószínű győztese, Robert Fico a legdurvább orosz propagandát terjeszti, és az emberek fele nem tudja, ki az agresszor és ki az áldozat Ukrajnában. Az állam rosszul teljesít, és sokan azt érzik, hogy valami nagyon csúnya dolog bugyborékol a felszín alatt. A felmérések halálos kombinációt mutatnak: az emberek hatalmas frusztrációja a tehetetlenség érzésével társul. Még jó, hogy élnek a Tátrában medvék.
De a medve-kérdésre adott pártpolitikai reakciók is csak olyanok, ahogy a szeptember közepére tervezett, előrehozott országgyűlési választások kampányában a politikusok általában megnyilvánulnak. Gyors, azonnali és populista válaszokat kínálnak a legtöbben a választók felé. Talán Szijjártó Péter magyar külügyminiszter kommunikációs stratégiája demonstrálja azt a rendkívüli helyzetet, amikor a klasszikus lelátói B-közép, a rács túloldaláról cinikusan pökhendi, a szotyiárus szotyolatartóját felrúgó, a jegyszedőnek arrogánsan válaszoló drukker stratégiája a diplomáciai és a politikai életben észrevétlenül elfogadott kifejezési módszerré vált. Nos, hasonló hangnem terjedt el rendkívül hatékony módon a szlovákiai közélet jelentős részében is.