1%

Te is látod, hogy a világunk kihívásokkal teli. A Jelen elhivatott abban, hogy mélyre ásson, összefüggéseket mutasson meg, és őszintén beszéljen a minket körülvevő valóságról. 

De ez a munka csak akkor lehetséges, ha vannak, akik mellénk állnak.

Most te is a részese lehetsz ennek a küldetésnek. Ajánld fel SZJA 1%-od a Jelen Mindenütt Alapítványnak, és járulj hozzá, hogy a valódi történetek továbbra is napvilágot láthassanak!

Jelen Mindenütt Alapítvány
Adószám: 19300573-1-41

Európa most egyedül áll Oroszországgal szemben – kommentárok a világból a tegnapi Trump-Zenelszkij találkozó után

Olvasási idő: kb. 3 perc

„A Trump elnök és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök között zajló dráma felveti az egyik legnyugtalanítóbb kérdést, amelyet valaha is fel kellett tennem a saját országommal kapcsolatban: vajon Vlagyimir Putyin balekja vezet bennünket – valaki, aki kész lenyelni az orosz elnök torzult nézeteit arról, hogy ki kezdte az ukrajnai háborút, és hogyan kell annak véget vetni? Vagy egy maffia keresztapa vezet bennünket, aki Oroszországgal közösen akar területeket feldarabolni, ahogyan a bűnözői családok fejei teszik? Én elveszem Grönlandot, te pedig a Krímet. Én elveszem Panamát, és tiéd lehet az olaj az Északi-sarkvidéken. És szétdobjuk Ukrajna ritkaföldfémeit. Ez így méltányos.’”

Thomas Friedman, The New York Times

 

„Most három illiberális szuperhatalom van: Oroszország, Kína és az Egyesült Államok. Amerika többé nem tekinthető Európa szövetségesének. …Ennek következménye a demokrácia európai ébredése lesz. Jobban fogunk küzdeni a liberális demokráciáért, mint valaha. Mert a kérdés most valóban az: szuverenitás vagy behódolás.”

Dominique de Villepin, volt francia külügyminiszter nyilatkozata a The Guardian-nek

 

„Trump és Vance pénteki brutalitásán felháborodva az európai vezetők gyorsan kifejezték támogatásukat Zelenszkij mellett, a magyar miniszterelnök, Orbán Viktor figyelemre méltó kivételével, aki köszönetet mondott az amerikai elnöknek. Az ukrán vezetőn az Ovális Irodában történt rajtaütés azonban csak megerősíti félelmeiket: a transzatlanti szakadék mély, és Trump retorikájának Putyinéhoz való igazodása a szövetségek megfordulását sejteti. Európa most egyedül áll Oroszországgal szemben.

A Le Monde szerkesztőségi cikke

 

„A pénteki látványosságtól sem lesz hajlandóbb (Putyin) leállni a támadással, ahogy látja, amint az amerikai elnök és lelkes helyettese lerántja a leplet az ukrán vezetőről. Egyes trumpológusok szerint Trump majd idejében nyomást gyakorol Putyinra. De mostanáig Putyin nem tett semmiféle engedményt sem a területek, sem Ukrajna békeszerződés utáni védelmi képességeit illetően. Trump kétségtelenül nehezen emészti meg, hogy olyan háborúval kell foglalkoznia, amelyet szerinte ő megelőzött volna, ha 2020-ban ő nyer. De az elnököknek az örökölt világgal kell megküzdeniük. Az ukrajnai béke megmenthető, de neki és Zelenszkijnek olyan megállapodáson kell együtt dolgozniuk, amellyel az ukránok együtt tudnak élni. Trump nem akar az az elnök lenni, aki Ukrajnát a velejáró vérontással és az amerikai érdekeknek okozott károkkal együtt Vlagyimir Putyin kezére adja. És Vance sem ilyen világban indulna szívesen elnöknek.”

A The Wall Street Journal szerkesztőségi cikke

 

„Ukrajna, amely a három éve tartó konfliktusban hatalmas áldozatot hozott, forrong a dühtől, miután a tárgyalóasztalhoz kényszerült, hogy elfogadja az alapvető érdekei szempontjából kedvezőtlen feltételeket. Eközben az Egyesült Államok célja, hogy rákényszerítse Ukrajnát a Trump-kormányzat által kierőltetett egyezség elfogadására, ezzel teljesítve Trump célját, hogy a konfliktusnak a lehető leggyorsabban véget vessen. Valójában még hosszú az útja annak, hogy Oroszországot és Ukrajnát tárgyalóasztalhoz ültessék. Csak az Egyesült Államok törekszik békemegállapodásra, s hogy gyorsan véget vessen a válságnak. Az incidens viszont tényként demonstrálja a Trump-kormányzatnak, hogy a válság befejezése nagyobb kihívás, mint amekkorára számított.”

Li Haidong professzor, Kínai Külügyi Egyetem nyilatkozata a Global Timesnak

 

„A két ország elnöke közötti ritka és drámai, a nyilvánosság előtt zajló szópárbaj nem mindennapi a nemzetközi kapcsolatok modern kori történetében, és nyíltan megmutatta a két ország közötti lényegi nézeteltéréseket az ukrajnai válság megoldását illetően. Az, hogy a ritkaföldfémekről szóló megállapodást most aláírták-e vagy sem, nem lesz jelentős hatással az Oroszország és az Egyesült Államok közötti tárgyalások előmozdítása szempontjából. A ritkaföldfém-megállapodás ugyanis eredetileg nem volt más, mint egyfajta csereüzlet feltételeinek megteremtése, amelynek az volt a célja, hogy a tárgyalásokban részt vevő feleket rábeszélje a tárgyalások zökkenőmentes folytatására. Valójában enélkül is lehet majd bármilyen cserefeltételeket kidolgozni.”

Cui Heng kínai kutató nyilatkozata a Global Timesnak

 

„Úgy gondolom, hogy Amerika szövetségesei és partnerei, különösen a Trump-kormányzat magas szintű tisztségviselőinek európai látogatásai után az elmúlt hetekben, valóban megkérdőjelezik, hogy az Egyesült Államok milyen partner. Olyan forgatókönyv jön létre, amelyben a régi szövetségesek és partnerek mostantól az Egyesült Államokon kívüli országok felé tekintgetnek, és szerintem ez gyengíti az Egyesült Államokat a globális színtéren. Aggódom viszont, hogy Európa kimarad a tárgyalásokból. Trump úgy látja, hogy Zelenszkij afféle arcátlan pimasz, aki nem áll készen a békére, ezért igyekszik kiiktatni. Drukkolok, hogy a ma történtek elsimuljanak, de szerintem ez nehéz harc lesz.”

Rachel Rizzo, az Atlantic Council Europe kutató ösztöndíjasa a Deutsche Wellének