A csúcs pozitívan reagált Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének a hét elején nyilvánosságra hozott kezdeményezésére, amely jelentős anyagi forrásokkal járulna hozzá a közös biztonságpolitika legfontosabb pilléréhez: Európa felfegyverzéséhez. A brüsszeli javaslat értelmében 800 milliárd euróval gondoskodnának a tagállamok hadseregeinek korszerűsítéséről. Az összeg egy része – 150 milliárd euró – hitelfelvételt jelentene, továbbá a katonai beruházások költségei nem számítanának bele az úgynevezett maastrichti kritériumokba, amelyek a közös pénz, az euró stabilitását hivatott garantálni.
Mint ismert, a GDP három százalékában maximálták a költségvetési hiányt, amely alól tehát kivételt képeznének a katonai kiadások. A közös nyilatkozat szerint az EU „fokozza védelmi készültségét, csökkenti stratégiai függését, megszünteti katonai képességeinek hiányosságait” továbbá erősíti hadiipari fejlesztéseit, hogy ne kényszerüljön külföldi, értsd amerikai fegyverzetek beszerzésére. Két hét múlva lesz esedékes a „normál” menetrend szerinti EU csúcs, amelyre készülve felszólították von der Leyent, hogy részletesen konkretizálja a közös beszerzésekre, a hadiipari fejlesztésekre vonatkozó kezdeményezését.
Az Ukrajnát érintő tárgyaláson részt vett Volodimir Zelenszkij ukrán államfő is, aki köszönetet mondott az eddigi uniós támogatásért, továbbá háláját fejezte ki, amiért a 26 tagállam – tehát Magyarország nélkül – elkötelezett Ukrajna további segítése mellett. Ennek a jelentőségét Trump elnök azon döntése emeli, hogy átmeneti időre felfüggesztette Ukrajna katonai támogatását, és nem hajlandó kulcsfontosságú hírszerzési adatait megosztani az ukrán hadsereggel. A politikusok ismételten elítélték az orosz agressziót, és célul tűzték ki az „igazságos és tartós béke” elérését, aláhúzták, hogy szó sem lehet arról, hogy Ukrajna feje fölött határozzanak sorsáról, továbbá a béketárgyalásokon Európának is ott a helye. A békeszerződésnek szavatolnia kell Ukrajna területi integritását (vagyis a nemzetközileg elismert határait), függetlenségét, szuverenitását. Robert Fico szlovák kormányfő a csúcs előtt szintén vétóval fenyegetőzött, követelve, hogy Ukrajna ne zárja el az orosz gázcsapot. Végül a tagállamok elébe mentek a pozsonyi követelésnek, és ígéretet tettek arra, hogy közbenjárnak Kijevnél a gázszállítás újraindítása érdekében.
Zelenszkij is megerősítette, hogy a jövő héten tárgyalások lesznek ukrán és amerikai tisztviselők között az orosz-ukrán fegyverszünetről, és a békeszerződés keretfeltételeiről.
Orbán a X online platformon az EU szemére vetette, hogy a háború folytatását akarja, szemben vele, aki Trump elnökkel együtt békét akar. Transzatlanti árokról ír, amely a tagállamok többsége és az Egyesült Államok között húzódik.