Január 29-én a Bizottság nyilvánosságra hozta az úgynevezett Versenyképességi Iránytűt, amely önmaga szerint az első jelentős kezdeményezés ezen a területen. Ursula von der Leyen, a Bizottság elnöke a tervet bemutató beszédében azt mondta, hogy „a versenyképesség visszaszerzése érdekében ki kell javítanunk a gyengeségeinket. A Versenyképességi Iránytű a Draghi-jelentés kiváló ajánlásait útitervvé alakítja át. Így most már van egy tervünk. Megvan a politikai akarat. Ami számít, az a gyorsaság és az egység. A világ nem vár ránk. Ebben minden tagállam egyetért. Váltsuk tehát ezt a konszenzust tettekre.” Tehát eddig minden tagállam egyetért.
Miről szól az Iránytű? A Draghi-jelentés három alappillérről beszélt, melyekre a versenyképességet építeni lehet: az innovációról, a dekarbonizációról és a biztonságról. A versenytársakkal szembeni innovációs elmaradás ledolgozásának keretében a terv mesterséges intelligencia óriástelepek létrehozásáról határoztak (angolul a „factory” szót használják, vagyis az „óriásgyár” kifejezés is előfordul majd a magyar szövegekben), valamint arról, hogy elindítják az AlkalmazzMI-t kezdeményezést. Olyan terveket kell készíteni, amelyek a dekarbonizációt és a versenyképességet egységben kezelik. A három pillér követelményeit öt támogató eszköz segítségével érnék el. Ezek: a bürokratikus egyszerűsítés, az egységes piac akadályainak csökkentése, a finanszírozás, a készségfejlesztés és a minőségi munkahelyek előmozdítása, valamint a tagállami és uniós szintű szakpolitikák jobb összehangolása. Két héttel később von der Leyen bejelentette az InvestAI (Fektess az MI-be) kezdeményezést, melynek segítségével 200 milliárd eurót fektetnének az európai MI kutatásokba.
A párizsi MI csúcs. A Bizottság elnöke a Párizsban tartott MI csúcson mutatta be elképzeléseit. Beszédében felhívta a figyelmet arra az elképesztő sebességre, amelyet a mesterséges intelligencia fejlesztésében lehet tapasztalni. Egy év alatt, miközben már a harmadik MI csúcsot rendezik, a nagy nyelvi modellek három generációja jött ki. Von der Leyen azt mondta, nincs igazuk azoknak, akik arról beszélnek, hogy az EU végtelenül elmaradt ezen a téren az Egyesült Államok és Kína mögött. Szerinte az egész folyamat nagyon is az elején van, még senki nem maradt le semmiről, a határok mozognak. Ráadásul a határok mögött ott van a széles körű alkalmazás területe, s von der Leyen szerint az EU-nak éppen ez az erőssége, erre kell koncentrálnia. Ez persze részigazság, hiszen minden bizonnyal jó pozícióban vannak európai cégek az ipari alkalmazások terén, de ez egyáltalán nem jelenti, hogy általában előnyben lennének, sőt. A kínai DeepSeek nagy port felvert R-1 modelljének megjelenése mindenesetre talán kedvező helyzetbe hozhatja Európát is – a felzárkózásban. Itt ugyanis egyrészt nyílt forráskódú modellről van szó, másrészt ha hosszú távon, fenntarthatóan is igazolódik, hogy kevesebb és kisebb teljesítményű csipekkel is élenjáró eredményeket lehet elérni, az önmagában is csökkenti a lehetőségek közötti különbséget. Amerikából is érkeznek hírek arról, hogy a verseny már kiterjedt a modellek betanítási fázisának olcsóbbá tételére.
Az Egyesült Államok alelnöke, JD Vance, aki felszólalt a párizsi konferencián, szemére vetette az Európai Uniónak, hogy a szabályozása nagyon merev és nagyon korlátozó. Az alelnök ezt egy geostratégiai verseny keretébe helyezte, s ebből a nézőpontból a merev szabályozás szinte kizárólag versenyhátrányként értelmezhető. Vannak igazságok abban, amit mond, hiszen olyan előírások vannak Európában a cégekkel szemben a kockázat kezelési rendszertől a hatásvizsgálaton át a kötelező ellenőrzésekig, hogy ezek miatt egy kezdő kisvállalkozás valójában el sem tud indulni. Ugyanakkor nagy viták lesznek más szabályozási elemeken (még az Egyesült Államokban is), mint például a tartalomvizsgálat vagy az adatkezelés, a GDPR.
Az európai fejlesztési koncepciót von der Leyen szerint igyekeznek az adottságokra építeni, óvakodva mások másolásától. Európában található a világ leggyorsabb és legnagyobb teljesítményű szuperszámítógépei közül néhány. Ezek képezik alapját az MI telepeknek és óriástelepeknek. Ez elkezdődött, 12 telep felállítása van folyamatban, erre az EU 10 milliárd eurót fordít, s ennek a tízszeresét várja a magánszektorból. A cél, hogy minden mesterséges intelligencia fejlesztő számítási erőhöz jusson. A bizottsági elnök elmondása szerint valamiféle verseny keretében lehetne a lehetőséghez jutni. A modell csúcsát az óriástelepek jelentenék, hatalmas adat és számítási struktúrák, amelyek alkalmas lennének a legnagyobb modellek betanítására. A genfi CERN részecskegyorsító modelljét követnék: hatalmas infrastruktúra, amelyen közösen dolgozhatnának a kontinens fejlesztői meghatározott protokoll szerint. Az EB erre összesen 50 milliárd eurót biztosít, s már is bírja az úgynevezett Európai MI Bajnokok Kezdeményezés, egy több mint 70 nagyvállalatból álló csoport 150 milliárd eurós felajánlását.
Mi az az Európai MI Bajnokok Kezdeményezés? A tömörülés a párizsi konferencián debütált. Tagjai nemcsak MI-cégek, hanem az „alkalmazók” is szép számmal, energetikai cégek, nagybankok, járműgyártók, szórakoztatóipari vállalatok, s a legkülönbözőbb iparágak versenyzői. A cégek nyilvánosan kereskedett részvényeinek összértéke meghaladja a 3 billió dollárt, s 3,8 millió embert foglalkoztatnak Európában. Magyar tag még nincs. Alapító levelükben kifejezetten arról beszélnek, hogy Európának az MI-ben való vezető szerepét szeretnék megteremteni. A General Catalyst nevű, amúgy amerikai székhelyű nemzetközi befektetési cég, mely egyébként a legtöbb érintett vállalatban pénzügyi befektetőként is érintett, készített egy tanulmányt Európa lehetséges útjáról a mesterséges intelligencia terén. Feltehetően ez a tanulmány a háttere mindannak, amit von der Leyen a konferencián elmondott, de itt már nagyon is konkrét terveket és megállapításokat látunk a szabályozástól kezdve az adatbiztonságon keresztül az infrastruktúráig.
Le Chat. A konferencia idején indították el a jóhírű francia mesterséges intelligencia start-up, az MI Bajnokok Kezdeményezésében is résztvevő Mistral MI alkalmazását a nagy alkalmazás áruházakban, melynek neve Le Chat. Emmanuel Macron elnök mutatta be a nagyközönségnek, ez nem idegen a francia politikai kultúrától. Számos nyelven működik, magyarul egyelőre nem. Nyílt forráskódú a nyelvi modellje. A létrehozó céget 2023-ban alapították, a mögötte lévő agy, amely Arthur Mensch fejében van, ma is csak 32 éves. Korábban három évet dolgozott a Google mesterséges intelligencia egységében, a DeepMindban, majd két, a Metánál dolgozó franciával, Gillaume Lample-lal és Timotheé Lacroix-val megalapították a Mistralt. Franciaországban azonnal népszerű lett, a konferencia adott neki nemzetközi hátszelet is, nagy kérdés azonban, mire jut egy apró francia az amerikai és kínai nagykutyák között. Mondhatjuk, persze, hogy a kínai DeepSeek is kicsiként állt elő, de friss hír, hogy alternatív lehetőségként beillesztették a WeChat szuperalkalmazás kínai változatába, s ez azonnal 1,3 milliárd felhasználó tesztüzemét jelenti. Ilyen a világ.