Megragadott az egyik magyarországi podcast-műsorban elhangzott kérdés, miszerint vajon mi lehet az oka, hogy Magyarországon olyan keveset tudnak Csehországról, még a két nép szoros történelmi kapcsolatai ellenére is. A kérdést a megszólított szakértő a két nép történelmi kapcsolatában felmerülő konfliktusokkal magyarázta. Az izgalmas felvetésre azonban más megfejtés is adható. A magyar választópolgárok ugyanis nem a cseh társadalomról tudnak keveset, hanem a liberális demokrácia mindennapi működéséről, illetve arról, hogy ilyen keretek között hogyan lehet saját magunkért és társainkért kiállni.
November 27-én például egész napos figyelmeztető sztrájkot tartottak Csehországban a szakszervezetek. A cégvilág mellett a tiltakozásba bekapcsolódott a legtöbb általános- és középiskola, valamint óvoda is. Az iskolai szakszervezetek szerint a megyei iskolák 74 százaléka aznap teljesen vagy részben bezárta, illetve korlátozta működését. Petr Fiala miniszterelnök ennek kapcsán megjegyezte, hogy az oktatásra fordítandó támogatások összege folyamatosan nő. Azt is leszögezte, hogy az állami költségvetés egyensúlyának fenntartása, illetve hiányának mérséklése jelenleg az állam és minden polgár egyes számú feladata, és ebből a politikából ő nem enged.
Szóval, ki mond igazat, és mi volt a tétje az országos demonstrációnak? Valóban arról lenne szó, ahogy egyes magyarországi sajtótermékekben megjelent, hogy a tiltakozások már a kormány bukását is elhozhatják? Kezdjük azzal, hogy tipikusan olyan kommunikációs helyzetről beszélhetünk, amikor egyik fél sem fejti ki a teljes igazságot. A miniszterelnök igazat mond, amikor az oktatásba évről évre áramló növekvő összegekről beszél, de azt már nem teszi hozzá, hogy összességében az oktatásba irányuló pénz csökken, ha a teljes GDP-hez való arányát vesszük alapul. Ráadásul, a tanárok szerint, a kormány csak játszik a számokkal, miközben az eredeti programjával ellentétes politikát folytat.
De az országos tiltakozó sztrájk okainak alapos megismeréséhez utazzunk vissza az időben 2021 novemberéig. Ekkor alakult meg a szélsőjobb által kívülről támogatott balpopulista, Andrej Babiš politikus-vállalkozó által vezetett kormány bukása után a Fiala által vezetett ötpárti jobbközép-konzervatív és progresszív, liberális pártokból álló kormánykoalíció. A kormány, megalakulása után, legfontosabb prioritásnak jelölte meg az oktatás fejlesztését és átalakítását – Ukrajna ügye és a nemzetbiztonság védelme mellett. Éppen ezért a tanárok fizetésének tavalyi megemelése nem volt váratlan fejlemény, hiszen évek óta téma, hogy Európában az egyik legalacsonyabb fizetéssel éppen a cseh tanárok rendelkeztek. Az előző kormány ellenzéke, a jelenlegi kormánykoalíció pártjai már sürgették a változást ezen a területen.