Nem ez volt az első eset, hogy a kormánynak meggyűlik a baja az informatikával. A hét állítólagos „terheléses támadásból” eddig hatról derült ki, hogy valójában nem történt semmilyen bűncselekmény – ezt tartalmazza az Országos Rendőr-főkapitányság válasza a Telex internetes portálnak. Vagyis: a leállást nem hackertámadás okozta, a rendszer a felhasználók rendeltetésszerű használatától fagyott le.
A sorrendben hetedik üzemzavar története 2020-ban kezdődött – az év májusában negyvenmillió forint vissza nem térítendő támogatást ajánlott föl az állam arra, hogy a kompetenciamérést egy már évek óta létező felületre, a Tehetségkapura lehessen költöztetni.
A pénzt a Nemzeti Tehetség Alapból fizették ki – és mi tagadás, a fejlesztők nem fukarkodtak az ígéretekkel. Állítólag új funkciókat integráltak a rendszerbe, technológiailag korszerűbb és egyszerűbb felhasználói környezetet biztosítottak a diákok számára. Aztán elérkezett a próbamérések időpontja – vagyis az igazság pillanata. Hiába a nagy árcédula, a rendszer csütörtököt mondott. A pedagógusok nem értették, mi történt, az EMMI is csak annyit reagált, hogy „előre látható” technikai nehézségek bonyolították a folyamatot, a szükséges módosítások elvégzése után további próbaüzemeket ígértek. Egy nappal később ismét megpróbálták, hátha azóta jobb lett a rendszer, de akkor meg a nyolcadikosok rendszere adta be a kulcsot.
Ez pár héttel a hivatalos mérés kezdete előtt történt, a későbbre tolt bétatesztelés pedig ismét a várható problémákat hozta magával. A diákok nem tudtak gyakorolni, nem tudták megismerni a rendszert, ami lényegében egyáltalán nem működött. Az Oktatási Hivatal azt javasolta eközben, hogy a tavaszi szünetben próbálgassák a diákok, hogy éppen működik-e a rendszer. Reggel hat és este hat óra között folyamatosan elérhető volt a rendszer, de mindhiába – a Tehetségkapu egyszerűen nem akart kinyílni a próbálkozók előtt, igaz, voltak, akik rájöttek a titok nyitjára: kisbetűvel kellett írni a gyerekek kódjait. Akiknél ez sem segített, ők az üres rendszert nézhették, volt, hogy fél órán keresztül.
Majd elérkezett április 20-dika, az éles mérés kezdete. De a Tehetségkapu ismét nem működött, sokan lassúságra és fagyásokra panaszkodtak. Nem voltak megoldhatóak a feladatok, ismét le kellett szólni a központból, hogy a probléma nem az adott iskola készülékeiben van, hanem országos szintű gondról van szó. Egy általunk megkérdezett diák a következőket mondta:
– A próbakörök egyáltalán nem működtek nálunk. Hiába próbálkoztunk többször is, egyszerűen nem indult el a rendszer, igaz, élesben aztán sikerült működésre bírni. Ennek ellenére, a rendszert rendkívül elavultnak tartom, s emellett elképesztően lassú is volt. A feladatok között nagyjából 15-20 másodperc volt a töltési idő, ami 30 feladatnál rendkívül problémás.
A Jelennek nyilatkozó pedagógusok sem voltak jobb véleményen:
– A próbaidőszakban nálunk egyáltalán nem működött a rendszer. Engem felháborított, amikor a hivatalból azt mondták, hogy próbálgassák a diákok a rendszert a szünetben. Az éles mérés nálunk is lassú volt, egy-két tanulónál le is fagyott a rendszer, de persze ez még így is jobb volt, mint a próbakörök során. 40 milliót költöttek erre, teljesen feleslegesen, mert ez nem digitalizáció, legfeljebb csak papíron.