Négy év után ismét Magyarországon vizsgálódott az Európai Parlament (EP) illetékes szakbizottsága az uniós alapjogok sérülése miatt 2018-ban indult eljárás keretében. Mint a delegáció vezetője, Tineke Strik zöldpárti képviselő szerdai sajtótájékoztatóján elmondta, a három nap alatt találkoztak a civil társadalom és az akadémiai élet képviselőivel, szakszervezeti vezetőkkel, újságírókkal, bírákkal. Ugyanakkor sajnálatosan az igazságügyi miniszter, a belügyminiszter, az Alkotmánybíróság és a Legfelsőbb Bíróság vezetője, valamint az Alapjogi biztos nem volt hajlandó találkozni velük.
Lapunk kérdésére, hogy adtak-e okot, kifogást a találkozás elutasítására, Strik elmondta, hogy súlyos aggodalomra ad okot, amikor demokratikus intézmények képviselői nem hajlandóak szóba állni velük, hiszen minden kommunikáció párbeszéddel kezdődik, és ők semmiféle magyarázatot nem adtak magatartásukra.
A magyar kormány az immár hét éve zajló eljárásban nem volt hajlandó megszívlelni az EU Tanácsa ajánlásainak jelentős többségét, mint ahogy az Európai Bíróság ítéleteinek végrehajtását is elszabotálja – hangsőlyozta Strik. A kormány továbbra is megsérti az EU alapszerződésének kettes cikkelyét – ami alapján indult a hetes cikkely szerinti eljárás. Így az elmúlt időszakban elfogadták a Szuverenitásvédelmi Hivatal felállítását a külföldi befolyásokkal szembeni harc jegyében – ez a cél önmagában akár legitim is lehetne -, csakhogy a kormány éppen hogy olyan szervezetekkel és újságírókkal szemben lép fel, akik figyelemmel kísérik az eu-s jognak való megfelelést.
Különösen problematikus, hogy az eu-s pénzek felhasználását „külföldi befolyásolás” eszközének tekintik, és ez alapján harcot üzennek a civil társadalomnak. Strik kiemelte a bírák javadalmazásának ügyét. A szükségessé vált fizetésemeléseket olyan reformfeltételekhez kötötték, amelyek aláásnák függetlenségüket. „Meglehetősen furcsa az, hogy bírák az utcára vonuljanak tiltakozásul, amint az megtörtént a múlt hónapban, hogy kifejezzék aggodalmukat függetlenségük csorbulása miatt, ha a törvényeknek vagy az EU jognak akarnak érvényt szerezni.
A delegáció vezetője utalt a miniszterelnök minapi beszédére, „amikor kilátásba helyezte a civil társadalom cselekedeteinek további korlátozását, mint a gyülekezés szabadságát vagy a szólásszabadságot – az EU számára oly fontos alapjogokat”. És rögtön ott van az első áldozat, utat a Pride betiltására, amely az LMBTQ közösséget célozza. „Ez egy roppant fontos kérdés. Éppen ezért, delegációnk levelet küldött az Európai Bizottságnak, sürgetve, hogy hozzon olyan átmeneti intézkedést az Európai Bíróság bevonásával, amivel lehetővé válik, hogy a Pride felvonulás jogsértés nélkül, békés körülmények között történjen meg.”
Az EP állampolgári jogi, bel- és igazságügyi bizottságának (LIBE) delegációja a parlament öt politikai csoportját képviseli (Európai Néppárt, Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége, a liberális Megújuló Európa, a Zöldek/Európai Szabad Szövetség, és a Baloldal). Nem kívántak részt venni a küldöttségben az euroszkeptikus pártcsoportok, mint az Európai Konzervatívok és Reformerek, a Patrióták Európáért és a Szuverén Nemzetek Európája.
A küldöttség tapasztalatait és ajánlásait jelentésében összegzi, amelyet várhatóan a nyári szünet után vitat meg, majd fogadja el az EP.