Bevallom, az idei felvételin sem teljesítettem túl jól. Főleg ahhoz képest nem, hogy magyartanár vagyok lassan húsz éve, és rendszeresen készítek föl gyerekeket felvételire. Megcsináltam a hatodikosok és a nyolcadikosok felvételi feladatsorát is magyar nyelv és irodalomból. A hatodikosokén hat, a nyolcadikosokén pedig éppen nyolc pontot veszítettem. Ez azt jelenti, hogy nyolcadikosként most lenne egy negyvenkét pontos felvételim – már ha tíz pontot kapok a fogalmazásomra. Lehet, hogy egy Fazekasba már be sem hívnának szóbelizni.
Ha csak azt nézem, hogy egy tanóra negyvenöt perces, és abba hány feladat fér bele, akkor két szövegértés-feladat plusz az egyebek, bizonyosan nem. És a mostani, hatosztályosoknak szánt feladatsorban két szövegértés-feladat is volt.
Akkor néhány szó az idei hatosztályos felvételiről.
Szövegértést gyakorlatilag már az alsó tagozatban elkezdenek tanulni a gyerekek, de felső tagozatban sajnos egyre kevesebb lesz rá az idő. Mert ötödik osztályban tanítjuk a hangtörvényeket (ehhez a hatodikosok idei feladatsorának negyedik és kilencedik feladata kapcsolódik), a betűrendbe sorolást (nyolcadik feladat), helyesírásunk alapelveit (hatodik feladat), és hatodikban a szófajokat (első feladat). Ezeket tanulják, de nem olyan formában, ahogy azt a felvételin számon kérik. A felvételin ugyanis kreatív feladatok formájában kell a gyerekeknek arról számot adniuk, amit az iskolában általában egyáltalán nem kreatív módon tanulnak meg. Nem feltétlenül azért, mert a tanárok ne lennének képesek kreatív feladatokat kitalálni, hanem mert olyan nagy mennyiségű a lexikális anyag, amit meg kell tanítani és tanulni, hogy épp arra nincs idő, hogy kreatívan tanuljanak meg a gyerekek a nyelvről gondolkodni. Ha az órán játszunk és kísérletezünk a nyelvvel, akkor nem marad idő a törzsanyagra, ami sok – és akkor hogyan írnak majd meg egy felvételit?
A szövegértést kétféleképpen oldják meg a gyerekek. Van, aki előre elolvassa a kérdéseket, és azokhoz olvassa hozzá a szöveget. És van, aki először elolvassa a szöveget, utána a kérdéseket, és kikeresi a válaszokat. Ez utóbbi időigényesebb talán, de én is így oldom meg a szövegértés-feladatokat. A mostani hatosztályos feladatsor ötödik feladata egy felhívás szövegének értelmezése volt a megadott kérdések alapján. Ezt én nyolc perc alatt oldottam meg. A hetedik feladat is szövegértés volt, Zelk Zoltán Ferkó Halországban című meséjéhez kapcsolódóan. Ezt tíz perc alatt oldottam meg. Tehát a két szövegértést összesen tizennyolc perc alatt oldottam meg, nem hibátlanul (ezeken összesen négy pontot veszítettem).
A szövegalkotás ebben a feladatsorban nehéz volt. Megadott szövegkezdést kellett folytatni, s arra volt kíváncsi a feladat szerkesztője, hogy a gyerekek tudnak-e mesét írni. Én ezt nyolc perc alatt írtam meg (szerintem nem lett túl jó). Így összesen a két szövegértés és egy szövegalkotás-feladatra huszonhat percem ment el a negyvenötből. Tehát a maradék hét feladatra összesen tizenkilenc percem maradt.
És akkor nézzük a nyolcadikosok feladatsorát.