Még júniusban született az a karikatúra, amely szerint Macron elnök, úgymond, egy Sánchezt akart húzni, de csak egy Sunakot ért el, vagyis, hogy az előrehozott választás kiírásával a spanyol szocialisták tavalyi meglepetésszerű sikerét próbálta lemásolni, de a brit konzervatív miniszterelnök kudarcát sikerült megismételnie. A francia köztársasági elnök a saját pártszövetségében is felháborodást keltett a 2022-ben megválasztott nemzetgyűlés június 9-i feloszlatásával, amit a centrista, liberális elnöki pártszövetség európai parlamenti választási kudarca, azaz harmadik helye váltott ki.
Amire azonban Macron építhetett, az a választási rendszer, hiszen míg az EP-választáson arányos szisztéma szerint számolják el a mandátumokat, addig a nemzetgyűlési választás kétfordulós, tehát a két választási forduló között a jelöltek visszaléptetésével markánsan megváltozhatnak az erőviszonyok. Végül így is történt, sőt július 7-én a mostanra egyértelműen a legerősebb párttá vált Le Pen-féle Nemzeti Tömörülés nemhogy abszolút többséget nem tudott szerezni, de a mandátumok számát illetően a harmadik helyre szorult a baloldali Új Népfront és az elnöki pártszövetség mögött. Ugyanakkor a baloldal összesen 193 képviselői helye is messze elmarad a 289 főt igénylő abszolút többségtől.