1%

Te is látod, hogy a világunk kihívásokkal teli. A Jelen elhivatott abban, hogy mélyre ásson, összefüggéseket mutasson meg, és őszintén beszéljen a minket körülvevő valóságról. 

De ez a munka csak akkor lehetséges, ha vannak, akik mellénk állnak.

Most te is a részese lehetsz ennek a küldetésnek. Ajánld fel SZJA 1%-od a Jelen Mindenütt Alapítványnak, és járulj hozzá, hogy a valódi történetek továbbra is napvilágot láthassanak!

Jelen Mindenütt Alapítvány
Adószám: 19300573-1-41

Csúcson a demokrácia – Magyarország kívül rekedt

Olvasási idő: kb. 4 perc
December 9-10-én az Egyesült Államok külügyi kormányzata száztizenegy ország vezetőinek részvételével kétnapos, virtuális demokráciacsúcsot rendezett. A találkozón a nemzetközi demokratikus paradigmát veszélyeztető autokratikus tendenciák ellensúlyozására tettek kísérletet. Az eseményre sokan az Egyesült Államok toborzó eseményeként tekintenek az újra kiéleződő nagyhatalmi konfliktusban.

Közel egy éve borzolja a nemzetközi és magyar külpolitikai közvélemény kedélyeit a Joe Biden amerikai elnök és Tony Blinken külügyminiszter jó előre meghirdetett demokráciacsúcsának híre. Tény, hogy nem ad hoc ötletről van szó, az új adminisztráció felállásakor egyértelművé tette a két vezető demokrata politikus, hogy Donald Trump értéksemleges (vagy inkább értékignoráns) külpolitikájának véget vetnek. Az újat már a demokratikus és jogállami értékek köré szándékoznak építeni, azok nemzetközi érvényesüléséért pedig aktívan fel is lépnek.

 A magyar kormányzat, amely híresen jó viszonyt ápolt az előző amerikai elnökkel, Bidennel azonban már az elnökválasztási kampány során is pengeváltásokba keveredett, számíthatott rá, hogy az új garnitúra viszonozza a szívességet. Jó néhány hónappal később ki is szivárgott, hogy hazánk NATO- és EU-tagi státusza ellenére nem szerepel a meghívottak között.

Míg tehát számos nyugati ország számára ceremoniális formaság volt a részvétel, Magyarország a bőrén érezhette az Orbán-kormány saját szövetségesei közötti elszigeteltségét.

A talán véletlenül, talán direkt éppen a korrupcióellenes és emberi jogi világnapokra időzített eseményt a sértődött Szijjártó Péter úgy kommentálta, hogy a kormány Trump-barátsága miatt nem hívták meg Magyarországot. Sőt, Amerika szerinte be akar avatkozni a jövő évi magyar választásokba. Hogy Szijjártó minek minősíti Orbán Viktor lengyelországi, szlovéniai vagy éppen szerbiai üzelmeit, arról már nem szólt a fáma. Gulyás Gergely minisztertársára rálicitálva az amerikai demokráciával kapcsolatos kihívásokat a hazaiaknál súlyosabbnak minősítette. Ez bizonyos szempontból akár még igaz is lehetne, arra azonban már nem tért ki, hogy az említett problémák jelentős részét éppenséggel Donald Trump szabadította az Egyesült Államokra.

Azóta a frissen kipattant Völner-féle kormányzati korrupciós ügygóc és a hónapok óta húzódó Pegasus-botrány, valamint az annak kapcsán értelmet nyerő, szintén hetekkel ezelőtt kiszivárgott 2020-as Kövér-beszéd árnyékában a Fidesz háza táján síri a csönd. A magyar kormány ugyanis képes napok alatt kiikszelni az autokrata bingó összes mezőjét, melyek a demokráciacsúcs napirendjét is adták. A kormányzat legfelsőbb szintjeit is mélyen átható korrupció, az önkényes, szabályozatlan politikai megfigyelések, a médiaszabadság korlátozása, valamint az autonóm önkormányzatiság ellehetlenítése fájóan ismerős témák Magyarországon.

Legyél az előfizetőnk!

Csatlakozz a Jelen közösségéhez, segítsd a lap működését!
És olvasd tovább ezt a cikket!

Előfizetési csomagok

Már előfizető vagy? Jelentkezz be itt!