Budapesten a lakóépületek felelősek a széndioxid-kibocsátás közel 40 százalékáért, a fővárosiak túlnyomó része energiapazarló társasházakban él. Az elmúlt évtizedben a kormány szinte semmilyen támogatást nem nyújtott ezen épületek korszerűsítéséhez, miközben a családi házak felújítására, korszerűsítésére sok száz milliárd forint állami támogatást fordítottak. A fővárosi lakások 84 százaléka többlakásos, társasházi vagy lakásszövetkezeti épületben van, így ezek energetikai felújítása kiemelkedő fontosságú, nemcsak Budapest, hanem a hasonlóan sűrűn beépített nagyvárosok számára is. Az érintett épületek korszerűsítése látványos eredményekkel járna, és lehetőséget nyújtana az energiamegtakarítás tömeges és gyors megvalósítására. Emellett a társasházak korszerűsítése a város gazdasági életére is pozitív hatással lehet, hiszen a felújítások számos foglalkoztatási lehetőséget is biztosítanak. Fontos kiemelni, hogy az energiahatékonyság nemcsak a kibocsátásokat és költségeket csökkenti, hanem javítja az alkalmazkodást például az olyan klímaváltozási hatásokhoz, mint az egyre gyakoribb és hosszabb hőhullámok, vagy az egyes klímaforgatókönyvekben előre jelzett extrém hideg telek. A Fővárosi Önkormányzat által alapított Budapesti Klímaügynökség azzal a céllal jött létre, hogy előmozdítson egy szociálisan érzékeny energiahatékonysági felújítási hullámot.
A Városkutatás Kft. által végzett, kétezer lakástulajdonost bevonó reprezentatív kutatás szerint a felújítási folyamatokat a lakók oldaláról számos tényező hátráltatja. A tulajdonosok gyakran túlértékelik ingatlanjaik műszaki állapotát, és nincs reális képük azok valós energetikai jellemzőiről. Ez a téves elképzelés késlelteti a felújításokat, pedig a legtöbb társasház még messze elmarad az éppen aktuális hazai (és EU-s) energiahatékonysági szabványoktól. Ráadásul a rezsicsökkentés miatt kialakult alacsony energiaárak erősen visszafogják a lakók motivációját a felújításokra, és ezen érdemben a 2022 augusztusi “rezsicsökkentés csökkentése” sem változtatott. A 2022-23-as elszabaduló infláció ugyanakkor megingatta a lakástulajdonosok anyagi biztonságba vetett hitét, és átrendezte a preferenciáikat: a mindennapi élet finanszírozása nagyban felülírta a hosszú távú beruházások terveit.
„Az látható a felmérésünkből, hogy míg tudjuk, hogy a többlakásos épületek 98 százaléka nem felel meg az energetikai követelményeknek, csak a tulajdonosok harmada látja szükségét az energetikai felújításnak, és ezért csak minden tizedik fizetne is” – mondta Gerőházi Éva a Városkutatás munkatársa. Az energiaárak további növekedése a jövőben elkerülhetetlen az egyre szigorodó klímavédelmi intézkedések és egyéb világgazdasági folyamatok miatt. A lakosságot fel kell készíteni ezekre a változásokra, és lehetőség szerint megelőzni az ebből fakadó megélhetési válságot.
Az ügynökség idén egy kísérleti programot indít Budapesti Zöld Panelprogram névvel. Ennek keretében ipari technológiával épült társasházak felújítása történhet meg, melyhez a főváros egy 5 milliárd forintos, vissza nem térítendő támogatási alapot hoz létre a programba beszálló kerületi önkormányzatokkal összefogva.
Magyarországon a többlakásos épületek felújítása kikerült a közpolitika látóteréből, miközben a környező országokban kifejezetten ez az államilag támogatott felújítások preferált célcsoportja. A Magyarországgal egyre gyakrabban összehasonlításra kerülő Bulgária és Románia euró milliárdokat költött – elsősorban uniós forrásokból – vissza nem térítendő támogatásokra a lakóépületek komplex energetikai felújítására. Míg ezen támogatási rendszerek klímavédelmi és társadalmi szempontból egyértelműen eredményesek, gazdasági fenntarthatóságuk megkérdőjelezhető, ha figyelembe vesszük, hogy gyakran a beruházási érték 80-100 százaléka a támogatás.
A 2000-es években elérhető Panelprogram Magyarországon is jelentős támogatást nyújtott az iparosított technológiával épült épületek korszerűsítésére. A program keretében több százezer lakás hőszigetelése, nyílászáróinak cseréje és fűtési rendszerének modernizálása valósult meg, amely nemcsak az energiafogyasztást csökkentette, hanem a lakók rezsiköltségeit is jelentősen mérsékelte és az ingatlanok értékét is emelte. A Panelprogrammal szemben is meg lehet fogalmazni jogos kritikákat, ugyanakkor tény, hogy a 2000-es évek vége óta nem indult hasonló léptékű kezdeményezés, és a társasházak energiahatékonysági felújítása jelentős támogatás nélkül maradt.
A kormány által 2050-re kitűzött országos klímasemlegesség eléréséhez a társasházak felújítása és korszerűsítése is elengedhetetlen. „Épületeink, így a társasházak is a városi infrastruktúra részei. Ezek fejlesztése helyi és központi kormányzati gondoskodást, koordinált akciókat és jelentős pénzügyi és információs támogatást igényel” – mondta Ámon Ada a Budapesti Klímaügynökség igazgatója. Ennek érdekében égetően fontos a lakók tudatosságának növelése is, a közös döntéshozatal elősegítése, valamint olyan finanszírozási rendszer kidolgozása, amely egyszerűbbé és költséghatékonyabbá teszi a korszerűsítési folyamatokat, tette hozzá Ámon. Mind a családi házak, mind a társasházak energiahatékonysági felújítása óriási anyagi befektetést igényel, és Magyarország nagyon le van maradva e téren. Utóbbi az, amiben a főváros – nagyon szűkös anyagi lehetőségei mellett – igyekszik előrelépni, remélve, hogy a jó példa ragadós és hasonló állami programok is követni fogják a közeljövőben.