Nagy visszhangot váltott ki, amikor kiderült, hogy nemcsak restaurálják a főváros egyik jelképének számító Szabadság-szobrot, hanem módosítanak is rajta. Augusztusban a Palotanegyed felújítását végző Nemzeti Hauszmann Program a honlapjára és Facebook-oldalára is kitette, hogy egy hatalmas kereszt kerül a több mint 20 milliárd forintból megújuló Citadella talapzatára.
„A talapzatra elhelyezünk egy keresztet, az 1100 éves magyar államiság, a nyugati kereszténység és az európai kultúrkör legfontosabb szimbólumát. Arra a talapzatra, amelyet a sztálinista Borisz Jofan tervezett, és ahol korábban a szovjet katona szobra állt, egy keresztet állítunk” – ennyi volt a Várkapitányság indoklása a Szabadság-szobor alá tervezett kereszt ügyében. Közéleti személyiségek tucatjai tiltakoztak az átalakítás ellen, aláírásgyűjtés indult, mert a döntéshozók ideológiai és politikai okokból akarnak belenyúlni egy művészeti alkotásba. Meglepő módon, több jobboldali véleményformáló is hangot adott nemtetszésének.
Jogi bizonytalanságok is felmerültek a kereszttel kapcsolatban, Karácsony Gergely főpolgármester szerint a szobor talapzatát a Fővárosi Önkormányzat tulajdonosi hozzájárulása nélkül nem lehet átépíteni. A szobrot készítő Kisfaludi Strobl Zsigmond jogörökösei sem támogatják a változtatást, a szobrászművész életművének darabjait a szerző halála után hetven évig védi a jog, így a leszármazottak bármiféle átalakítást vagy bővítést érintő ötlettel szembeni ellenvéleményét 2046. január 1-jéig tiszteletben kell tartani. Tudjuk, hogy a Fidesz-kormány számára nincs lehetetlen, két törvényjavaslatot is fontolgatnak a témában: a szeptember 11-i dátummal ellátott, a Várkapitányságnál született, majd a kormányhoz eljuttatott anyag szerint rájöttek, hogy komoly szerzői jogi per nélkül, az örökösök akaratának ellenszegülve nem lehet végigvinni a projektet. Éppen ezért a szerzői jogi vagy a vagyontörvénybe nyúlva kerülnék ki az akadályt, lehetőséget teremtve arra, hogy az 1945 és 1989 közti időszak művészeti örökségének átgyúrása a jövőben gond nélkül megvalósulhasson.
Mi a kormány célja a keresztállítással, illetve a keresztény szimbolika nyílt terjesztésével? Törvényes-e, ha az Alaptörvény szerint szekuláris állam vallási szimbólumokat állít? Kinek mit szimbolizál a Szabadság-szobor? Jelenlegi formájában tényleg a szabadság jelképe egyáltalán? A CEU a múlt héten szervezett kerekasztal-beszélgetést a témában, a szakértők megpróbáltak válaszokat találni a fenti kérdésekre.