1%

Te is látod, hogy a világunk kihívásokkal teli. A Jelen elhivatott abban, hogy mélyre ásson, összefüggéseket mutasson meg, és őszintén beszéljen a minket körülvevő valóságról. 

De ez a munka csak akkor lehetséges, ha vannak, akik mellénk állnak.

Most te is a részese lehetsz ennek a küldetésnek. Ajánld fel SZJA 1%-od a Jelen Mindenütt Alapítványnak, és járulj hozzá, hogy a valódi történetek továbbra is napvilágot láthassanak!

Jelen Mindenütt Alapítvány
Adószám: 19300573-1-41

Belső harcok nehezítik az ellenzék dolgát a nyerhető egri körzetben

Olvasási idő: kb. 6 perc
A Heves 1-es választókerület sokak szerint csatatérkörzet, ám inkább lakmuszpapírra hasonlít: ha a szocialisták győztek az országban, akkor Egerben is taroltak, ha a Fidesz került hatalomra, akkor ezt a körzet is megnyerték. A rendszerváltás óta tartó sorozat talán idén sem szakad meg, de a helyi közélet követhetetlen mozgásai miatt mégis nehéz az eredményt megjósolni. Megnéztük, mi történik Egerben, ahol a kormányoldal és az ellenzék is kettészakadt.

Akció

A legutóbbi országgyűlési választáson, amikor nem volt még ellenzéki együttműködés, a jobbikos színekben induló Mirkóczki Ádám az első helyen végzett a választókerület egri részében, ám a környező kistelepülések a fideszes Nyitrai Zsolt javára döntötték el a versengést.

A 2019-es önkormányzati választáson aztán az addig egyeduralkodó Fidesz a helyek mindössze harmadát szerezte meg az egri közgyűlésben. A többséget az Egységben a Városért Egyesület (EVE), a helyi ellenzéki ernyőszervezet söpörte be. A Jobbik szakadása nyomán létrejött Mi Hazánk és a csalódott helyi szélsőjobb egy-egy mandátuma mellett 9 ellenzéki képviselő állt szemben a 6 fős Fidesz-frakcióval. A polgármestert is az EVE adta, Mirkóczki Ádám személyében.

A korábbi fideszes városvezetés szakított azzal a szokással, hogy a bizottságokba, a városi cégek vezetőségeibe a választási eredmény arányában delegáljanak tagokat. A bizottságok külsős tagjai és a cégeket irányító testületek is kizárólag kormánypártiakból álltak. Ennek az lett a következménye, hogy az újonnan hatalomba került politikusok, nemhogy információval, de tapasztalattal sem rendelkeztek a város működtetését illetően. Az apparátust a kivárás, a képviselőket a gyanakvás jellemezte.

A Fidesz képviselőinek kiválasztásakor a lojalitás számított, míg az ellenzéki képviselők listáját a maradékelv alakította, az, hogy ki vállal még egyáltalán közéleti szerepet. Ügyeskedők, lánglelkű forradalmárok és ötlettelen megúszók elegye alkotta a helyi ellenzéket. Ez a struktúra okozta, hogy a képviselők és a polgármester is alapvető szociális és kulturális hiányosságokkal kerültek a testületbe. Mindez azért fontos, mert egy Egeren túlmutató problémára hívja fel a figyelmet.

Ebben az összetételben kódolva volt az együttműködés-képtelenség, ami mára a közgyűlés perverz működéséhez vezetett, s ez megpecsételheti a parlamenti mandátum sorsát.

Mivel az egri eredmény meghatározó az egész választókerület szempontjából, fontos kérdés, mennyire erősítette meg a bizonytalanokat a távolmaradásban a kampány finisében kibontakozott cirkusz. Az ellenzéki jelölt, Berecz ­Mátyás lemondása önkormányzati mandátumáról és ­Mirkóczki polgármester aktív kampánya az ellenzéki képviselők ellen, majd ugyancsak a polgármester részéről a közgyűlés feloszlatásának követelése, minden bizonnyal zavart okozhat a választóknál.

Amikor a Fidesz átszabta a választási körzeteket, gondosan ügyelt a gerrymandering azon alapszabályára, hogy a biztos ellenzéki területeket biztos kormánypárti részek odacsatolásával hígítsa. Így került Eger mellé a dél-hevesi térség, ahol leplezetlenül érvényesül a vidéki Magyarország modellje: a kormány pénzosztó emberétől feudális függőségi viszonyban lévő elöljárók és a nekik kiszolgáltatott helyiek rendszere. Ahogy a jobbágyok a földesúr vallását, úgy ma a polgármesterek pártállását veszik fel a települések segélyből vagy közmunkából élő lakosai.

A legszegényebb településeken (amilyen például Átány, Kömlő) messze az országos átlagot meghaladó Orbán Viktor pártjának támogatottsága. Itt nem ritka, hogy csak a Fideszes jelölt plakátjait látjuk, illetve minden településvezető tudja, hogy „szállítania” kell a megfelelő szavazatszámot, hogy ő és a települése továbbra is versenyben maradjon a kézen-közön folyósított támogatásokért, kiváltságokért.

Ez a rendszer a legutóbbi időkig olajozottan működött. Csakhogy aztán mosógép került a fogaskerekek közé.

A választókerületi győzelmet korábban többször megnyerő Nyitrai Zsoltot ugyanis már négy éve is úgy jellemezte Orbán, hogy „nehezebb eladni, mint egy mosógépet”. Ezt a véleményét alighanem arra a sajátos egri politikai machinációra alapozta, amelynek forrása az Egri Lokálpatrióta Egylet. A szervezet elnöke Habis László, aki lényegében harminc évig irányította a várost, hol polgármesterként, hol alpolgármesterként, hol a Költségvetési Bizottság elnökeként.

Az Egylet először 1991-ben került hatalomra, amikor megpuccsolta a közgyűlés frakcióit, és létrehozta a „pártok felett álló” lokálpatrióta nempolitikus politikus képét, és a hozzá tartozó ideológiai maszlagot. A Lokálpatrióta Egylet rendre kikapott a választásokon a parlamentáris demokrácia tagadójaként, mégis, a pártokon élősködve mindig talált hátsó ajtót a hatalomhoz. Most éppen a Fideszhez.

Nyitrai Zsolt választókerületi leváltása és újra nem indítása mögött is ennek a körnek az aktivitása áll. Orbán az egri Fideszt már többször feloszlatta. A Rogán, Habony, Kósa és a többiek által fémjelzett kommunikációs és hatalomgyakorlási stílus nem talált eddig utat az egri közéletbe, ahol inkább az uram-bátyám és a sógor-koma viszonyok lekerekítettebb megoldásai domináltak. Aki ezzel szembement, elbukott.

Nyitrai, aki ugyan vigyázott arra, hogy neki magának helyben ne essenek ki a szájából Németh Szilárd-szerű mondatok, egyre több olyan agresszív figurát szabadított a városra, akik nem értették azt a helyi szokást, hogy a terülj-terülj asztalkához Egerben csak suttyomban illik odasomfordálni.

Egyre hangosabban követelték a hatalmat és a jussukat, élükön Oroján Sándor városi frakcióvezetővel, akivel importálták Egerbe a pökhendi, kioktató stílust és a gátlástalanságot.

A Lokálpatrióta Egyletben érezték, hogy ebből baj lehet, és a város után nem akarták elveszteni a parlamenti mandátumot is. Kilobbizták, hogy Orbán a kormányhivatal szürke vezetőjét, Pajtók Gábort indítsa a Fidesz jelöltjeként 2022-ben. Nem volt nehéz a dolguk, hiszen Pajtók is egyetemi társa volt a fideszes alapítóknak, lojalitása megkérdőjelezhetetlen.

Pajtók maga is megdöbbent a feladattól, de az ilyen ajánlatok nem visszautasíthatók. Felesége az egri egyetem rektora, akinek elévülhetetlen érdemei vannak a sok tízmilliárdos állami vagyon egyházi kézbe adásában. Politikai akadály nincs, de habitusbeli hiányok jócskán. Pajtóknak még nem sikerült elsajátítania az önreflexiótól mentes kommunikációt, ami azt eredményezte, hogy a kampány idejére saját csapata hermetikusan elzárta a kritikus sajtótól és a választóktól is. Rendezvényei számára kipárnázott politikai safe place-ek, amelyekről csak a propagandamédia híradásaiból értesülhet a publikum.

Pajtók kampánystratégiája két pilléren nyugszik. Az egyik a választókerülethez tartozó szegény települések függelmi viszonyai által biztosított szavazatok megszerzése, a másik a választókerület ellenzéki fészke, Eger semlegesítése, elbizonytalanítása. A helyben keringő hírek szerint az elsővel akadnak bajok. Azt a vidéki polgármesteri hálózatot, amit Pajtók használni akar, Nyitrai építette ki, saját magára szabva. Az eltávolított Nyitrai és hívei egyáltalán nem tűnnek készségesnek átadni ezeket a kapcsolatokat. Azaz, könnyen lehet, hogy a kalkulált talpasvoks-cunami elmarad.

Az egri bomlasztási stratégia azonban működni látszik.

Legyél az előfizetőnk!

Csatlakozz a Jelen közösségéhez, segítsd a lap működését!
És olvasd tovább ezt a cikket!

Előfizetési csomagok

Már előfizető vagy? Jelentkezz be itt!