112 millió forint elment az előkészítésről szóló szerződésekre, mégsem valósul meg a virtuális lombkoronasétány a Zala megyei Eszteregnyén. A 24.hu jóvoltából megtudhattuk azt is, hogy – részben az EU-s pénzek visszatartásából adódó forráshiány miatt – számos projekt nem jön létre a térségben, holott azok előkészítésére összesen félmilliárd forint közpénz már elment.
Milyen kár, hiszen milyen nagyszerű beruházásokról lett volna szó.
Itt van például a Misztikus erdő névre keresztelt virtuális lombkoronasétány a 600 lakosú Eszteregnye határában, az Obornak nevű településrész közelében, ahol egy 120 fő befogadására alkalmas rendezvényhelyszínt, apartmanokat és éttermet akartak építeni, s hologramos vetítések is lettek volna egy kupolában, potom 3,9 milliárd forintért, ami nemcsak az összeg nagysága miatt figyelemre méltó, hanem amiatt is, hogy Natura 2000-es területen jött volna létre a virtuális lombkoronasétány, s az épületek egy teljes fenyőültetvény kivágásával kaptak volna helyet, de az ördögbe az ilyen finnyáskodó részletekkel. Hiszen egészen nyilvánvalóan ez a beruházás lett volna az, amely meghozza Eszteregnye fölvirágzását, kiváltképp, ha az innen 13 kilométernyi távolságra lévő Bázakerettyén is megvalósult volna egy másik rendkívül fontos beruházás, méghozzá a magát szerényen a világ leghosszabb kötélpályájának becéző. Ennek során Bázakerettye és Kistolmács közt egy 4-5 kilométer hosszúságú, speciális drótkötélpályát akartak kialakítani, ami a tervek szerint – ahogy Cseresnyés Péter államtitkár nyilatkozta, aki e két beruházást is tartalmazó Mura Program biztosa is – egy igazi adrenalinbomba, amely, kiegészítve az Eszteregnye határában lévő beruházással, komplex élménycsomagot kínált volna az ide érkező turistáknak.
Igen ám, de aláírt kivitelezési szerződések ide vagy oda, csak az előkészületekre jött pénz, a megvalósításra már nem – vagyis félmilliárdocska kirepült az ablakon, misztikus módon, s ki tudja, hol kötött ki. Talán Cseresnyés államtitkár úr tudja, de lehet, hogy ő sem.
A Fidesz szerint természetesen erről is a Magyar Péter vezette Tisza párt tehet, amelynek EP-képviselője a minap arról beszélt egy EU-bizottsági ülésen, hogy mekkora kárt okozott a magyaroknak az uniós pénzek visszatartása, ami ugyanakkor bizonyos módon segítette az ellenzék előretörését. Persze, ezzel szemben jó hír, hogy Orbán Viktor megmondta, „itt van ez az ominózus dolog, hogy nem akarják odaadni a magyaroknak járó pénzt, annak a felét már megharcoltam, kiharcoltam.”
Csak sajnos a kiharcolt tengernyi pénz ezeket a beruházásokat nem fedezi, mert máshol kötöttek ki, hol ennek, hol annak a zsebében, jobbára olyanokéban, akik valamilyen módon közel állnak a magyar kormányfőhöz, szóval, így jártak az eszteregnyeiek és a bázakerettyéniek, minek mertek nagyot álmodni, hologramos lombkoronasétányt és kötélpályát, ahogy nyilván így jártak azok a vállalkozók, cégtulajdonosok, akik ezekre a beruházásokra leszerződtek, s így jártak azok a helyi kiskirályok is, akik mindebből egy kis alkotmányos költséget akasztottak volna le, vagy pedig abban reménykedtek, hogy az apartmanok majd az ő személyes gyarapodásukat szolgálják, mint az a számos turisztikai beruházás, amely, miután lejárt az előírt várakozási idő, valamiért a helyi településvezető vagy valamely rokona személyes lakóhelyévé vált, természetesen támadhatatlanul, hiszen kinek mi köze hozzá, hogy olyan célra vettek föl uniós támogatást, amely eleve értelmetlen volt.
https://jelen.media/kozelet/felmentette-a-birosag-a-hadhazy-akos-helyett-beperelt-posztolokat/
Mintha az új erkölcsi kódexek szerint ez volna a helyénvaló. Ez a „mindegy, hogy mire, csak jöjjön a pénz” lenne a megfelelő mentalitás, mintha a turisták tényleg özönlöttek volna Eszteregnyére vagy Bázakerettyénre, holott valószínűleg ott rohadt volna meg az egész kötélpályástul, kupolástul, ha megvalósul véletlenül, amire talán eleve nem is volt esély. Ez ám a furfang, ez ám a leleményesség, a virtuális lombkorona sétány; mintha azok az emberek, akik jóváhagyták és élvezték volna minden hasznát ezeknek a beruházásoknak, azt tanulták volna a mesekönyvekből, hogy károsítsd meg az embereket, jó lesz, lopj pénzt, jó lesz, szőj nagyratörő, de megvalósíthatatlan álmokat, jó lesz.
S ugyanígy, nagyban: mintha Orbán Viktor és a kormány morális következtetései olyan alapvetésekre épülnének, hogy verd át felebarátod, jó lesz, pávatáncolj, jó lesz, itt ezt mondd, ott azt, jó lesz, ítéld el a megtámadottat, jó lesz, szolgáld alázatosan a nálad hatalmasabbakat, jó lesz, szúrd hátba a szeretteid, meglásd, milyen jó lesz, játssz ki mindenkit egymás ellen, lopd el, amit lehet, oszd meg és uralkodj, az lesz ám az igazán jó. Vajon mindezt melyik lefóliázatlan mesében olvasták? Benedek Eleknél? Móra Ferencnél? Ezt olvasták ki a Kincskereső kisködmönből?
Misztikus erdőbe tévedünk – más mesék járják manapság. Ködös mesék, titokzatosak, amelyek a sunyi Brüsszel és a Tisza párt megállapodásáról szólnak. Nem csoda, hogy ma délutánra a Tisza EP-képviselőjének szavai ellen a Millenárisra, az EP budapesti képviselete elé tüntetést hívott össze Bayer Zsolt, a Fidesz vezető kommunikációs szakembere, s az esemény egyik szónoka Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter lesz – szerintük a Tisza és Brüsszel között szerződés köttetett, hogy „tönkretegyék a magyar gazdaságot és a magyarok életszínvonalát, hogy így szerezzék meg a hatalmat”. Arról egyelőre nincs hír, fölszólal-e az eseményen Cseresnyés Péter államtitkár, aki a Mura Program miniszteri biztosaként – vagyis az eszteregnyei és a bázakerettyeni beruházás felelőseként – már rég elismerte, hogy a kormány nem biztosít forrást a tervezett beruházásokra, ám ettől függetlenül, az előlegek kifizetése folyatódott.
Sebaj, mert ahogy azt az államtitkár egy videón is megosztotta, szerinte valójában a Mura árad, nem a Tisza, s ez utóbbi eleve csak egy misztikus valami, már-már hologramos lombkoronasétány, vagyis nincs is, soha nem is volt, legföljebb reménykedtek benne egynéhányan, mint ahogy az ő választókörzetében élők reménykedtek a lomkoronasétányban és a világ leghosszabb kötélpályájában, ebben a komplex programban, amelynek megvalósítására ő annyi időt és energiát áldozott, ó jaj. Ennyi áldozat láttán kinek is fájna az a röpke félmilliárd, ami minderre elszállt, félmilliárd forint, mi az, Matolcsy György és családja zsebében csak kuncogna, mint a krajcár, tényleg, uzsgyi a Mlilenárisra, hiszen itt valakik a hazát árulják.