1%

Te is látod, hogy a világunk kihívásokkal teli. A Jelen elhivatott abban, hogy mélyre ásson, összefüggéseket mutasson meg, és őszintén beszéljen a minket körülvevő valóságról. 

De ez a munka csak akkor lehetséges, ha vannak, akik mellénk állnak.

Most te is a részese lehetsz ennek a küldetésnek. Ajánld fel SZJA 1%-od a Jelen Mindenütt Alapítványnak, és járulj hozzá, hogy a valódi történetek továbbra is napvilágot láthassanak!

Jelen Mindenütt Alapítvány
Adószám: 19300573-1-41

Az ajándék lónak négy lába van, mégis Orbán nézi a fogát

Olvasási idő: kb. 2 perc
Sajtóhírek szerint mostantól fogva nem az iskolák vezetői, hanem a méltán közkedvelt állami iskolafenntartó központ dönt a nagyobb magánadományok elfogadásáról és felhasználásáról.

– Halló, itt a báró Beszolgáltatássy Vazul tankerület.

– Jó napot kívánok, szeretnék felajánlani 10 számítógépet annak a budapesti gimnáziumnak, ahol érettségiztem.

– Kár, nem valamelyik tanári állásra jelentkezett?

– Nem, nincs tanári végzettségem.

– Az nem akadály.

– Én csak segíteni szeretnék azzal, hogy ellátom a volt iskolámat korszerű eszközökkel.

– Mit mondott, 10 számítógép? Az legalább 100 millió forintot ér.

– Dehogy ér annyit, csak a töredékét.

– Érdekes, nemrég rendeltünk 10 számítógépet Mészáros úr cégétől, azokért ennyit fizettünk, na mindegy, mostantól a bruttó 2 millió forint értéket meghaladó felajánlások elfogadásához miniszteri hozzájárulás szükséges. Részt vett az elmúlt években oktatási tüntetésen?

– Nem.

– Írt alá petíciót?

– Nem.

– Tehát tiszta előéletű, rendben van, ez előnyt jelent az elbírálásnál, majd értesítjük, ha döntés született az ügyében.

 

(Egy hónap múlva)

 

– Halló, itt a báró Beszolgáltatássy Vazul tankerület.

– Jó napot kívánok, azért telefonálok, mert nem kaptam önöktől értesítést az ügyemben.

– Furcsa, mindenkinek azonnal igent mondunk, aki tanári állásra jelentkezik. Melyik tárgyat szeretné oktatni?

– Nem tanárnak jelentkeztem, számítógépeket adományoznék a volt iskolámnak.

– Ja, igen, egy pillanat, a kérelme megvizsgálásra került, Pintér miniszter úr úgy döntött, hogy átvehetjük öntől a számítógépeit, amiket a felcsúti általános iskola és futballakadémia diákjai között fogunk szétosztani.

– De hát én azt a gimnáziumot szeretném segíteni, ahol tanultam.

– Ez nem így megy, uram, ez nem kívánságműsor, még a végén azt is meg akarja valaki határozni, hogy ne egyházi, hanem állami oktatási intézményre költsék az adóját.

– Ha már így szóba hozta…

– Nézze, saját hatáskörben azt a kompromisszumot tudom önnek felajánlani, hogy elfogadjuk a számítógépeit, azokat a Nemzeti Adományengedélyezési Hivatal dolgozói hasznosítják, önnek pedig engedélyezzük, hogy kifesse ingyen a volt iskolája tantermeit. Már amennyiben kész megfelelni a vonatkozó kormányrendelet által előírt formai követelménynek.

– Az mit mond ki?

– A festés után ki kell tenni jól látható helyre egy táblát, amely mindenkivel tudatja, hogy a gimnázium felújítására Orbán Viktor miniszterelnöksége alatt került sor, a tankerület kezdeményezésére, a „Megelőzzük a finneket” iskolafejlesztési program keretében.